Kezdünk egyre abszurdabb országgá válni, mintha az államosítási hullám kimosta volna  a maradék agyunkat a helyéről. A heti kecskeméti köztörténet is kitöltene egy egész estés kabarét, miszerint egy helyi, jó módú büntetőügyvéd lett a Bükki Nemzeti Park Igazgatója és miközben a csődbe ment önkormányzati KSE Kft. károsultjai a pénzükért kiálltottak, amelynek lassan két éve nyomaveszett és egyetlen hatóság sem találja, Zombor Gábor a mellényzsebéből kiemelt félmillió forintot és a város szociális közalapítványának ajándékozta, mint magánember.

Ez volt a helyi közélet, aztán erre jönnek rá a ködös hétköznapjainak. Például a gyereknek ki kellett húzatni a tejfogát az iskolafogászaton, mert már furakodott alatta a másik és nem bírtak egymással.  Kilépés a munkahelyről, és irány a rendelő. Parkolóhely nuku, aprópénz nincs annyi, de végül váltásokkal összejött. Mindenki tudja, muszáj aprót dobni a kék utcai robotba, mert a hiénák lesben állnak és az is megérne egy alkotmányos misét, hogy miként lesz a hetvenöt, vagy száz forintos negyedórás parkolásból öt perc után majdnem ötezer forintos büntetés első lépésben. Hagyjuk a törvényeket, a tisztességes eljáráshoz való jogokat, üssünk a hasunkra, ami kijön a csövön, annyi lesz és kész. Na, de maradjunk a fogászatnál. Hál Istennek nem kellett sokat várni, a fájdalomcsillapító gyorsan hatott, a fog az orvos szemöldökráncolására kirepült a helyéről. Természetesen az asszisztensnő igazolást is adott az iskolai hiányzáshoz. A papíron - írd és mond - a rendelőben töltött 14, lassan írom, hogy mindenki megértse: tizennégy percről. Egyetlen másodperccel sem többet, mert ez a szabály. Az, hogy legalább két iskolai órát ki kell hagyni a gyereknek e kis egészségügyi kanyar miatt, senkit sem érdekel. 

Látom lelki szemeimmel, miként Franz Kafka elismerően csettint és koccint egyet az égi bárban Örkény Pistával, majd gondolatban tovább játszák a történetet, miszerint az eset kapcsán összehívják az iskolaszéket és lemodellezik a gépjármű mozgását, az otthontól a rendelőig, majd az iskoláig. Minden percnyi csúszás problematikája felkerül az országos államosítási központ elemzési osztályára, ahol újra átnézik az esetet, majd a gyerek megrovást kap, amely határozat alapján a délután négy óráig tartó napi karanténját meghosszabbítják tizennégy perccel.  A szülőnek persze nincs joga felettük, a gyermek nem az övék, az államé, hiszen ők tanítják ingyenesen. Olvassák el, bele van vésve a folyosón lévő márványtáblába. 

Isten bizony, ilyenkor nem tudom, hol a rács, rajtam túl, vagy innen?

rajnai