Ha nem volna kampánykezdet, talán még Zombor Gábor is támogatná a tervezett uszodai vizsgálóbizottságot, de most már nem akar konfrontálódni az alpolgármestereivel meg az igazgatóval.

Küzdenek a rezsivel, meg a húsz évre szóló lízingdíjjal a Kecskeméti Fürdőben, meg a múlttal is, mert nem hagynak alább az építési-technológiai problémák. A legutóbbi nyomócsővezeték-robbanás azonban az utolsó csepp volt a pohárban. Az ellenzék vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amelyre a másik oldalt is lenne hajlandóság, csupán az időszak nem túl ideális, hiszen közelednek a jövő évi választások. Így nagy valószínűség szerint már nem kezdenek bele, de ha volna még vissza egy-két év, akkor igen.

A teljeskörű hajlandóság egyik oka a fürdőt is üzemeltető Hírös Nonprofit Kft. új vezetőjének, Zámbori Péternek a személye, aki a sajátos humánpolitikájával sokakat magára haragított. Tény az is, nincs jóban az uszodát a szíve csücskeként szerető Nagypál Sándor alpolgármesterrel, de mivel Mák Kornél, a másik alpogármester rendre kiáll Zámbori mellett, ezért a két városvezető-helyettes között is megfeszül a viszony néha-néha az uszoda ügyei miatt. Zombor Gábor természetesen mindenről tud, sokan beszámoltak már neki a belső ügyekről, korábban volt is rá ígéret, hogy lépni fog, aztán nem történt semmi. Többen ezt úgy értékelték, hogy a közelgő választás miatt már nem kezd bele személyi döntésekbe és nem vállal fel az érintettekkel konfrontációt. A halogatás jól jött az ellenzéknek, mert a panaszosok, legyenek azok vendégek, vagy uszodai dolgozók, mostantól már nem a városvezetésnél landolnak. 

Jó nyolcszázmillió követelünk

A vizsgálóbizottság tematikájának egyik nagy fejezete az uszoda technikai felszereltsége, színvonala és a kivitelezői hiányosságok. Elsőként újra átnéznék a közbeszerzés körülményeit, mivel a bonyolító és a győztes konzorcium között személyi-érdekeltségi átfedések vannak. Ráadásul a két jelentkező konzorcium közül az egyik az utolsó pillanatban visszalépett, tehát nem is lehetett kétséges, hogy a Vegyépszer-család nyeri el a beruházást, amely már akkor sem ragyogott túlságogosan az építőipar egén. A jóslatok be is váltak, hiszen a beruházás felénél a kivitelező leányvállalat, a MAHÍD 2000 Zrt. a Vegyépszer csődje miatt nem tudta folytatni a munkát. Kétséges a jogszerűsége annak, hogy ekkor legitim módon lépett be az egyik alvállalkozó, a hó- és síkosságmentesítést végző Mega-Sped Kft. generálkivitelezőnek. Ráadásul a Mahíd 2000 Zrt. a mai napig nem fogadta el a kiebrudalását az építkezésről, van követelése, de tőle is követelnek. A cég a hatályos cégbírósági adatok szerint működik, csődegyezséget kötött a beszállítóival, a kecskeméti versenyuszodát kivéve. A Mahíd 2000 Zrt. csődbiztosa, a dr. Felső Kft. kimutatása alapján a beruházás finanszírozását biztosító CIB Lízing Zrt. 847 millió 651 millió 997 ezer forintot követel kötbérigényként a cégtől, ezen felül a Hírös Nonprofit Kft. pedig 808 millió forintos kárigénnyel élt a Mahíd felé, amely azt vitatja.

A vizsgálóbizottság ezen felül megnézné a jogosságát az építkezés garancialapjából kiengedett készpénzpénznek is, valamint azt, hogy kinek és miért fizettek a beruházás közben szakértői díjakat csaknem kétszázmillió forint értékben. Egy folyamatban lévő beruházást ugyanis nem szoktak már szakértőztetni, azok az anyagok a tervezési szakban készülnek.

Kis pénz, kis nyomócső

A másik nagy fejezet a műszaki tartalom. Elsősorban kik a felelősek egy hat és félmilliárdos beruházás során azért, hogy plusz ráfordításokkal most kell folyamatosan végezni az energiakorszerűsítést, mikor sokkal egyszerűbb lett volna már a beruházás során ennek kiemelt jelentőséget szentelni, annál is inkább, mert az uszoda vesztesége éppen az üzemeltetési költségek miatt jelentős, éves szinte százmilliókra rúg. Ennek okán felkértek egy tanácsadócéget, amely készített egy összegzést az energiakorszerűsítés lehetőségeire, de persze ezek is költségek.

A műszaki tartalommal kapcsolatban ráadásul az aduász az ellenzék kezében van. Nemrégen megszerezték ugyanis mindazon jelentéseket, amelyeket az uszoda műszaki ellenőrei tettek a beruházás során és a városvezetés ezt eltitkolta. A vizsgálóbizottság esetleges leszavazása esetén ha ezek mind nyilvánosságra kerülnek, nehéz lesz rá magyarázatot adni. A műszaki szakértők ugyanis világosan felhívták a figyelmet arra, hogy a szivattyús rendszerek és azok nyomóvezetékei alulméretezettek, ezért biztonságosan és gazdaságosan az uszoda ezzel a technológiai felszereltséggel nem üzemeltethető.

Ingyen jegyek és marketing

A harmadik fejezetbe egyéb gazdálkodási polémiák kerülnek. Az egyik a meg nem épült Hilton szálloda története és önkormányzati költségei, amely, ha megépül,  növelte volna a fürdő látogatottságát. A projektet teljes személyével Szemereyné Pataki Klaudia vitte, tehát az ő felelősségének a firtatása elengedhetetlen lenne ezen a téren. A másik, ki kérte és vitte át, hogy az előző igazgató, Jánosi István vezetése alatt 191 darab teljes körű ingyenes szolgálati belépőt adjanak a város közéleti előljáróinak, köztük képviselőknek, hivatalnokoknak, ügyvédi irodáknak, önkormányzati cégvezetőknek, de még a polgármester úr feleségének is.

A másik: milyen hatákonyságot ért el az új igazgató a jelentős, csaknem negyvenmillió forintos marketingkeretből finanszírozott fürdőkampányával, milyen szakmai metódus alapján választotta ki a reklámhordozókat és a reklámpartnereket.