Csertő Lajos 75 éves születésnapja alkalmából szülővárosát tisztelte meg jubileumi kiállításával, mely szeptember 14-én nyílt a Hírös Agórában. Ünnepnek tekinthető a kiállítás Kecskemét művészete történetében, hisz Csertő Lajos már évtizedek óta Dunaújvárosban él, de sokan ismerik és tisztelik munkásságát Kecskeméten is.

A kiállítást megnyitó Mák Kornél alpolgármester jelezte, gyakorlatától eltérően  kissé hosszabbak lesznek a megnyitó gondolatai.Valóban nagyon nehéz áttekinteni, számba venni Csertő Lajos munkásságát. 

Az életpálya Kecskemétről, a Rendőrfaluból indult el. Mint minden fiatal, a húszas éveiben ő is focizott, a KTE csapatában védett. Diplomáit a dunaújvárosi főiskola gépész-, majd metallurgiai szakán szerezte. Dolgozott az orosházi üveggyárban, a pécsi Zsolnay-gyárban.

Érdeklődése ezt követően a szobrászat felé fordult, térplasztikákkal jelentkezett. Első kiállítására 1978-ban került sor a mai Deák Ferenc-akkor Május 1. téren. A következő kiállítását Varga Erzsébet, a SZÜV akkori népművelője, kulturális referense szervezte a SZÜV előtt 1984-ben. Nagyszámú kiállítását itt nem sorolhatjuk fel, csak megemlíthetjük még, hogy Velencében és Barcelonában is elismerést szerzett.

Utóbbi kiállításán Gaudihoz hasonlították.

Csertő Lajos Dunaújvárosba költözött, ott kialakított műhelye nemzetközi hírnévre tett szert.

Nehéz lenne felsorolni műveit, alkotásait. Az üveg és a fémek alkalmazása eredeti jelleget ad alkotásainak. Itt, akár csak összesen néhány alkotásra szorítkozhatunk: a makói Hagymatikum gépészeti tornya, a velencei biennálé magyar pavilonja, a sevillai világkiállítás magyar pavilonja tetőszerkezete, díszítőelemei, a piliscsabai egyetem díszítőelemei, a devecseri Újjászületés kápolna.

(Munkásságáról részletesen lehet olvasni a Kecskemét-Rendőrfalu, a MEK-en is megtalálható kiadványban.) 

Makovecz Imre munkatársának tekintette, talán a legnagyobb elismerést az ő gondolatai jelenthetik:

„A szó igazi értelmében sohasem amatőr, mindig mester.”

Csak egyetérthetünk az alpolgármester úr köszöntőjében megfogalmazott jókívánságokkal, még legalább negyedszázados alkotómunkát kívánunk Csertő Lajosnak.

Károlyfalvi József