51. alkalommal rendezték meg pénteken a jogásznapot Kecskeméten a Magyar Jogászegylet Bács-Kiskun Megyei Szervezete, a Kecskeméti Törvényszék, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal szervezésében. 

Dr. Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke köszöntötte a zsúfolásig megtelt bírósági díszteremben a résztvevőket. A nagy érdeklődés oka nem volt más, mint a téma, az egyre szaporodó egészségügyi kártérítési perek, azok jogi- és igazságügyi szakértői problémaköre, amelyek az egészségkárosodások által kihatnak a társadalombiztosítási eljárásokra is.

Ezt követően dr. Havassy Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal igazgatója a megyei jogászegylet nevében köszöntötte az egybegyülteket. Hangsúlyozta: éves szinten több milliárdot tesznek ki az ilyen típusú kártérítési perek és volt olyan eset, ahol egymagában százmilliót meghaladta a kifizetett összeg.

Dr. Görög Márta, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézetének vezetője előadásában az egészségügyi szolgáltatások hibáiból eredő perek jogtörténetiségét vázolta fel. Elmondta: a beteg, orvos viszonylatában egy szerződés jön létre, amely tájékoztatáson alapuló belegyezésen alapul. Kiemelte: a tájékoztatott beteg azonban nem mindig tájékozott. Egy egészségügyi intézménynek a szakmai protokollok betartásával, szakmai felkészültséggel, a rábízott feladat gondos ellátásával kell eljárnia, tehát az minősül szerződésszegésnek, ha az eljárás nem volt gondos. Vannak egyértelmű esetek, amikor tévedés történik és mondjuk a betegnek nem azt a végtagját műtik meg, amelyiket kellett volna, de több a nem egyértelmű eset, amelyben szakértők feladata a szakmai kérdések tisztázása, a bíró pedig a jogsértés körülményeit vizsgálja. 

Dr. Kiss Lajos igazságügyi orvosszakértő a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kecskeméti Intézetének vezetője nem volt túl optimista a szakmáját tekintve, mert évek óta nincs utánpótlásuk, a fiatalokat nem vonzza ez a pálya. Hozzátette: nem egy perben az ügyvédek elfogultan tekintenek rájuk, mert a rendőrség alá tartoznak. Elmondta: sok neuralgikus pontja van az orvosszakértői munkának, az egyik például az újraröntgenezés hiánya, mert gyakran egy röntgen alapján mondják ki, hogy törés volt, ami később kiderül, nem volt az, vagy fordítva. Ezeket a polémiákat a kontrollröntgenezések oldanák fel. 

A másik a véralkoholszint kérdése. Ma már annyira rutinosok az ittas vezetők, hogy mire elkapják őket rendre azt mondják: otthon ittam, vagy annyit ittam később, hogy semmire sem emlékszem. Ezek az esetek vegyülnek a különböző drogos befolyásoltságokkal, amelyek mára követhetetlenné váltak, lényegében futunk az egész után - tette hozzá. Általában 99 százalékban annyit jól sikerül megállapítnai, ha egy kisebb mértékű alkohol befolyásoltságú terhelt túl heves idegrendszeri tüneteket produkál, annak rendszerint drog is van a szervezetében. Mindezek tekintetében nagyon nehezen tudunk számolni, mi és mennyi idő alatt bomlik le, főleg akkor, ha azt sem tudjuk pontosan mi van valakinek a szervezetében. Azt tudom csak kijelenteni: valamikor fogyasztott alkoholt, meg még valamit, de hogy mikor és mennyit azt már nem. Kiss Lajos felvázolta még a helyszíni halottszemlék alapvető problémáit, amelyek jegyzőkönyvei, ha hiányosak, akkor azokat már nem lehet pótolni, tehát lényegében használhatatlanok.

Dr. Temesváry Béla szülész-nőgyógyász igazságügyi orvosszakértő, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Osztályvezető-helyettes Főorvosa a saját praxisterületéről beszélt, mert az orvosi műhibaperek 40 százaléka a szülészethez, pontosabban a születésekhez kapcsolódik.

Hangsúlyozta: a perek miatt óriási jelentősége van az okirati bizonyítékoknak, vagyis annak, hogy a beteg ellátásának minden mozzanata regisztrálva legyen. Ezen felül fontos, hogy a páciensek is rendelkezzenek információkkal, a beteg ne passzív szereplője legyen az ellátásnak, és a beteg azt is tanulja meg, nem csak az orvosnak, az ápolónak is hinnie kell, benne is bíznia kell..

Kiemelte a terhesgondozás fontosságát, mivel vannak olyan vizsgálatok, amelyek csak egy adott fejlődési szakaszban végezhetőek el a magzatnál, később ugyanis okafogyottá válnak. Ezek a vizsgálatok mind fontosak egy-egy fejlődési rendelleneség esetén, vagy akár oxigénhiányból eredő agykárosodás esetében is, ugyanis azok 70 százaléka nem a szülésnél, hanem magzati állapotban következik be.

Elmondta: a császármetszéssel történő szülés egyértelműen kockázatosabb mint a természetes úton történő szülés, de mivel az újszülöttet nem terheli meg ez a szülésmód, vannak klinikák, ahol már csak ilyen módon hoznak világra csecsemőket. Ezzel az automatizmussal csupán az a baj, egy esetleges műhibaperben azt is meg kell tudni szakmailag indokolni, hogy miért nem a természetes szülési utat választotta az orvos. De ugyancsak érdekes kérdéseket vet fel az, ha nem az orvos, hanem az anya tagadja meg a császármetszést. Mi van ilyenkor az orvos jogaival? - tette fel a kérdést.

Dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője arról beszélt: amikor egy bűncselekmény sértettje kórházba kerül azonnal megkezdik a gyógyítását, de a későbbi nyomozást megalapozó adatok nem kerülnek felvételre, így nem biztos, hogy történik vérvétel, a sebcsatorna mélységének, nagyságának a vizsgálata, mert ez nem feladatuk - mondják az orvosok. Ezzel szemben például Franciaországban egy ilyen esetnél azonnal értesítik a bűnügyi szakértőt, aki bekapcsolódik a gyógyításba és regisztrálja a fontos adatokat, hiszen ezekre alapszik majd többek között az egész ügy. Hozzátette: szeretnék, hogy összejöjjön a kecskeméti kórházzal egy olyan együttműködés, amely során változtatnának a korábbi protokollon és minden egyértelmű adatot ilyen esetekben regisztrálnának.

A Jogásznap szombat este a hagyományos jogászbállal ér véget.