Alaptézis Magyarországon, hogy az agyafúrt adócsalások, pénzügyi visszaélések szálai Bács-Kiskun Megyébe vezetnek. Nemhiába, hogy e miatt épp itt találhatóak ezen a téren a legjobb és legnagyobb tapasztalattal rendelkező szakemberek is a hatóságok részéről. Igaz, azóta nem egy közülük országos karriert futott be.

Ilyen például Szabó Ferenc, volt Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes, aki több éve már Pest Megyei Főügyészség vezetője. Ő volt a főszervezője annak a közelmúltban tartott szakmai napnak, amelyet „ A bűnös vagyon nyomában. Vagyonkutatás és vagyonbiztosítás a nyomozó és az ügyész szemével” címmel szervezett a Pest Megyei Főügyészség. Az érdeklődés óriási volt, mert Szabó Ferenc főügyész mellett előadást tartott a legjelentősebb számlagyárak sikeres felderítője és főnyomozója, Varga Sándor, a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának igazgatóhelyettese, valamint az ezekben a kiemelt milliárdos ügyekben legtöbbször a vádat képviselő Steigler Lászlóné dr. Rédei Rita, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze.

A középkori magyar jogban a halálbüntetéssel általában együtt járt a vagyonelkobzás. Akit fej- és jószágvesztésre ítéltek, annak a vagyonát a királyi kincstár megszerezte. A ma hatályos Btk. a vagyonelkobzásnál az ún. bruttó elvet követi. Így nemcsak az a vagyon esik vagyonelkobzás alá, amellyel az elkövető gazdagodott, hanem az is, amit a bűncselekménybe befektetett. A vagyonkutatás és vagyonbiztosítás tárgya a bűnös úton elért vagyongyarapodás, valamint a törvényesen szerzett, de bűncselekmény elkövetésére fordított vagy arra szánt vagyon.

Igen ám, de hol és kinél található ez a bűnös vagyon? S ha előkerül, hogyan fordítható az a vagyonelkobzás tárgyává?

Ezekre a kérdésekre keresett választ a fórum és a színvonalas, kiforrott szakmai és gyakorlati tudást tükröző előadásokat a legjobbaktól hallgathatták meg az érdeklődők.