Újra kell tárgyalni az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet volt elnökének, Gellért Imrének a vesztegetési ügyét, amelyben vádlott volt még Sziky Gyula, az egykori nyíregyházi futballklub tulajdonosa, valamint Kiss Szilárd Miklós, volt moszkvai mezőgazdasági szakdiplomata. A határozatot csütörtökön délelőtt hirdette ki a Kecskeméti Törvényszéken Dr. Koncz Levente másodfokú büntetőtanácsa. A határozat lényege: az elsőfokú bíróság törvénytelenül rekesztette ki a büntetőeljárás lehallgatási anyagát, ezért az ítélete teljességgel megalapozatlan.

Az ügyet egy új büntetőtanácsnak kell letárgyalnia, amely nem mérlegelhet a tekintetben, hogy felhasználja e a lehallgatási anyagokban keletkezett bizonyítékokat, mert azt fel kell használniuk.

Mint ismert: a Kecskeméti Járásbíróság felmentette a hivatali vesztegetés bűntette alól Sziky Gyulát és Kiss Szilárd Miklóst, valamint a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettének vádja alól Gellért Imrét, mert úgy ítélte meg az egyetlen bizonyíték — a telefonbeszélgetéseik lehallgatása — ami ellenük szólt, nem használható fel jogi szempontból bizonyítékként. Dr. Vétek János járásbíró véleménye szerint, mivel a Sziky Gyula ellen indítványozott lehallgatást és titkos adatszerzés egy másik büntetőügyben rendelte el a bíróság, ezért ebben az ügyben — mivel mások a szereplői és nem az alapügyhöz  kapcsolódik — az nem használható fel bizonyítékként. A bíró hozzátette: mivel más további bizonyíték és tanúk sem voltak, akik a vádat alátámasztották volna, ezért egyedül felmentő ítélet születhetett az ügyben. A bíró részletesen kifejtette, hogy Kiss Szilárd valóban átadott Sziky Gyulának negyvenmillió forintot és felkérte a követelés megvásárlására, de az már a lehallgatási anyagok szerint sem bizonyítható, hogy ez a pénz eljutott a takarékszövetkezet vezetőjéhez, mert arról ilyen vonatkozásban nincs beszélgetés, csak a követelés vételáráról esik köztük szó. Hangsúlyozta: lehet, hogy ebben az esetben Sziky elkövette a befolyással üzérkedés bűntettét, hogy pénzt csalt ki Kiss Szilárdtól, de ez a bűncselekmény sem azonos a lehallgatás indokával, ezért ebben a vonatkozásban sem használható fel.

A vád szerint a Kiss Szilárd által alapított Monte Tokaj 2008 és 2011 között több részletben félmilliárd forint hitelt vett fel a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől.

A kölcsönt nem törlesztette, majd a tönkrement pénzintézet követelése az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez került.

2013-ban Kiss Szilárd felkérte Sziky Gyulát, hogy segítsen neki a cégét terhelő követelés  megvásárlásában. A felkérés alapján Sziky tárgyalásokat kezdeményezett Gellért Imrével, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet akkori vezetőjével, akinek pénzt ígért a követelés megszerzéséért.

Kiss Szilárd mellesleg nem akárki az ügyben. 2013 első felében négyezer orosz állampolgár kapott üzleti vízumot a Monte Tokaj Kft. meghívására. Kiss Szilárdnak, a magyar nagykövetség volt mezőgazdasági attaséjának köszönhetően tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgárok kapták meg. A vízumhoz jutó oroszokról a legtöbb esetben semmi nem derült ki, még a pontos lakcímük sem, a kérelmeket általában 4-5 órán belül elbírálták, a kérelmezők 50 százalékának semmilyen vízumreferenciája nem volt, személyesen meg sem jelentek a konzulátuson - derítette ki a külügyi tárca belső vizsgálata.

Kiss Szilárd 2013-ban megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon a diplomatastátuszát megszüntették, ennek ellenére évekig orosz rendszámú luxus diplomata autókkal járt. 

A másodfokú ítéletnek nagy volt a tétje. Ha ugyanis a tanács helyt adott volna az elsőfokú bíróság érvelésének, akkor az nem csak folyamatban lévő, hanem már befejezett, nagy gazdasági ügyekre is kihatott volna, amelyekben a lehallgatási bizonyíték kulcsszerepet játszott.