Az elmúlt napokban széles körben egyeztettem a legjelentősebb helyi vállalkozásokkal, valamint a meghatározó kis- és középvállalkozásokkal a helyi iparűzési adóról és az építményadóról. A cégvezetők biztosították a városvezetést megértésükről, illetve arról: tisztában vannak a közös teherviselés szükségességével. 

Kijelentették: munkaadóként is fontosnak tartják a családok nyugalmát, biztonságát. Pozitívum részükről, hogy megőríztük a város és intézményeinek működőképességét, folytatjuk a megkezdett beruházásokat, valamint Kecskemétre nem jellemző a számos városban bevezetett korlátozások, bezárások sokasága.

E felelős gazdálkodás megfelelően és megnyugtatóan alátámasztja számukra az adókedvezmények megszűnésének szükségességét.

Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a konstruktív hozzáállást - mondta Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere.

HIPA és Építményadó

A jövő évtől várható helyi adók változásairól Kecskemét vezetése tájékoztatást adott a vállalkozások érdekképviseleti szervezeteinek, valamint az általuk meghívott jelentős gazdasági szereplőknek. 

A változások lényege, hogy a helyi iparűzési adókedvezmény megszűnik és emelkedik a 10 éve változatlan építményadó. A lakosságot továbbra sem terheli semmilyen helyi adó, ezek bevezetését az önkormányzat nem tervezi.

A helyi iparűzési adó (HIPA) Kecskemétet és Győrt kivéve minden más városban 2 százalék. Kecskemét vezetése korábban országosan elsőként döntött a HIPA csökkentéséről. A vállalkozások így 2011-től 2019-ig 1,6 százalékot, 2020 óta pedig 1,8 százalékot fizetnek. Utóbbi két évben kivételt képeztek a kis- és középvállalkozások, amelyek 1 százalékot fizettek. Fentiek eredményeként a tíz év alatt mintegy 23 milliárd forint maradt a kecskeméti cégeknél. 

Január 1-től Kecskeméten is az országosan alkalmazott 2 százalékot kell majd fizetniük a gazdasági szereplőknek. Ez döntően a nagyvállalatokat érinti, egyrészt azért, mert a kisvállalkozások adója nem emelkedik, másrészt pedig azért, mert a kecskeméti HIPA bevétel 92 százalékát lényegében az öt legnagyobb helyi vállalat fizeti be.

Az építményadó emelése szintén a vállalkozásokat érinti. Ennek mértéke Kecskeméten tíz éve nem emelkedett, jelenleg az érintettek negyedannyit sem fizetnek, mint amennyire a törvény lehetőség adna. A tervezett változás értelmében az építményadó januártól az I. adóövezetben 1000, a II. adóövezetben 900 forint lesz négyzetméterenként. A gépjárműtárolók esetében viszont nem lesz adóemelés, ott marad a négyzetméterenkénti 300 forint. A tervezett összegekkel Kecskemét az építményadó mérték tekintetében várhatóan továbbra is az utolsó harmadban lesz (Szegeden például az építményadó pontosan duplája a kecskeméti tervezett adómértéknek).

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester hangsúlyozta: alapelv, hogy  lakosságot terhelő helyi adókat továbbra sem vezet be a város. 

A változások szükségessége kapcsán elhangzott: az elmúlt években a pandémia, majd az orosz-ukrán konfliktus következményei elapasztották a város tartalékait. Az önkormányzatok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a központi költségvetéshez, de Kecskemét számára továbbra is alapelv, hogy az intézményeknek működniük kell és a lakosság életminőségének javulnia kell. Mindehhez forrásokra van szükség. 

Néhány költségvetési tétel, amellyel 2023-ban számolni kell:

Az iskolák fenntartásához, működéséhez adandó úgynevezett szolidaritási hozzájárulás 5,5 milliárd forint lesz. Az energiaellátás várhatóan 2,6 milliárdba kerül majd. A közösségi közlekedésre 2,5 milliárdot kell áldoznia a városnak. Itt megjegyzendő, hogy erre nincs állami támogatás és hét éve nem volt jegyáremelés. A sportlétesítmények működtetése várhatóan 1,8 milliárd forintba kerül majd, hiszen 100 feladatellátási hely van 4000 munkavállalóval. Az óvodai étkeztetés támogatása 500 millió forintba, az orvosi rendelők, bölcsődék fenntartása működtetése pedig 2,5 milliárd forintba kerül. Mindez csak néhány felsorolt tétel, amely összességében már fel is emészti a tervezett adóbevételeket. Közben továbbra is működtetni kell a várost, egyebek között karbantartani a közterületeket, folytatni a fejlesztéseket, elsősorban az útépítéseket (jelenleg a városban 40 különböző beruházás zajlik 47,6 milliárd forint összértékben). Ezért a jövőben még nagyobb jelentősége lesz a biztonságos, kiszámítható és takarékos gazdálkodásnak.