Engedély hiányában négy éven keresztül nem tudta  elkezdeni  a működését a kormányhatározattal alapított Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) Zrt. A felszámolásának elrendelésével a sajtóhírek csak azt taglalták, mennyibe került ez az arctalan állami vállalkozás a költségvetésnek? Pedig ez a cég lett volna hivatott a hazai energiapiac spekulációmentes és átlátható elszámolási rendszerének a működtetésére. A gázlobbi azonban maga alá gyűrte.

A földgáz amikor beérkezik az országba, átveszi a rendszer üzemeltetője, továbbítja az elosztóknak azok pedig leszállítják a fogyasztókhoz. Gáz mindeközben gazdát cserél, magyarán, adják veszik a kereskedők.

A gáz elszámolása naponta történik, de mivel — néhány nagy fogyasztót kivéve - nincs hiteles adat arra vonatkozóan, hogy mekkora gázmennyiséget szállítottak le a kereskedőknek, azok pedig a kkv szektornak és a lakosságnak, ezt az összeget csak megbecsülni lehet. Viszonyítási alapot a fogyasztási számok adnak, de ezek csak a mérőórák leolvasásakor, 6-12 havonta jelennek meg. Egy időben létrehozták az úgynevezett profilos saccolási rendszert, amit a lakás átlagos mérete és a középhőmérséklet alapján határoztak meg, de ebből a kalkulálásból még több vita adódott, mert ha a leolvasásokat követően kiderült, hogy túlkalkulálták, akkor visszajárt pénz a kereskedőnek. Tovább bonyolítja a napi elszámolást, hogy a földgáz ára rendszerint  24 óránként naponta változik. Melyiket használják az elszámoláskor: beérkezés napi árát, vagy a leolvasásét? Köztes megoldásként meghatároztak egy középárfolyamot, de az elszámolási viták alig lettek kevesebbek.

Az objektivitás érdekében elkezdődött a kísérletezés az úgynevezett okosmérőkkel, amelyek pontos visszajelzés adnának naprakészen a tényleges fogyasztásról, de azokat beszerelni az összes fogyasztónál óriási befektetést jelentene —  a lakosság egy felmérés szerint nem vállalná be a beruházás költségét — ráadásul az okosmérők adatai továbbra sem adnának választ a hálózati veszteségekre, a szivárgásra, valamint a lopásokra.

Így, jobb híján maradt a becslés. A nagykereskedő minden nap befizeti az összeget, de mivel a legtöbb kereskedőcégnek van háttér, illetve tulajdonosi összefonódása valamelyik másikkal, ezért fenn áll a visszaélés lehetősége, hogy az egyik kereskedő nagyobbat összeget mond a másik kereskedőnek, mint a sajátjának. Aztán fél év múlva megszületik egy fogyasztási viszonyszám, ezzel meg elkezdődik a korrekciós elszámolások vitája, amit objektíven nem lehet visszaellenőrizni. Az EMFESZ több pert is indított anno, hogy a becsült és a tényleges közti gázárkülönbséget fizesse meg az elosztó, de ezekben a vitákban természetesen nem ők voltak az egyetlenek. A tét mellesleg nem kicsi egyetlen elszámolásnál sem, mert 10 és 60 milliárd forint közötti összegekről van szó. 

2011-12-ben megszülettek az első idevágó szakmai tanulmányok, amelyek egybecsengtek a rezsicsökkentés koncepciójával. E szerint létre kell hozni egy olyan független költségvetési szervezetet, amely átveszi az összes lakossági fogyasztót mind a villanyáramban, mind a gázban és egyben megvédi az állami szolgáltatót — ameddig nincs állami kézben az összes elosztó — ezektől a visszaélésektől és végre átláthatóan pontos adatokat tudna közvetíteni.

A KAF Zrt. modelljéről szóló titkosított anyag 2013-ban, a Nemzeti Közműszolgáltatási Koncepcióban került a kormány elé, amit el is fogadtak. 2015. január 21-én a kormány döntött a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. (KAF) létrehozásáról, hogy rendezze végre a hazai közműszektor egyik évtizedes problémáját, és az ágazati szereplők mérési és elszámolási tevékenységét egységessé tegye. A miniszterelnökség akkori közleménye szerint: “a központi adatgazdálkodó társaság megalakítása hozzájárul az energiaellátás biztonságának és hatékonyságának javításához, miközben választ ad a hazai közműszektor egyik évtizedes problémájára. Feladata az ágazati szereplők összehangolatlan, kevésbé transzparens mérési és elszámolási tevékenységét átláthatóbbá, egyszerűbbé és egységessé tegye.”  Ez napi szintű, pontos adatszolgáltatást jelentett volna, mert nem üzleti érdekek mentén  működő magánvállalkozások adták volna a mérési eredményeket, hanem egy független állami intézmény. Lázár János a bennfentes tárgyalásokon nem egyszer megjegyezte, a tiszta piaci versenyhelyzet érdekében szükséges lépés a KAF Zrt.

A társaságot 2015. február 13-án 100 millió forintos alaptőkével és 2, 9 milliárd tőketartalékkal hozták létre, a KAF tulajdonosi jogait a Miniszterelnökséghez tartozó MFB Zrt. gyakorolta, a társaság feletti szakmai felügyeletet pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látta el. (Összehasonlításképpen az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. létrehozása 15 milliárdba került). 

A KAF Zrt. megalapításával megindult a jogszabályi, valamint az informatikai, szoftveres háttér kialakítása, de a cég már a tervezési időszakban is belső támadásoknak és gáncsoskodásoknak volt kitéve. Az energiahivatal a privilégiumára törő vetélytársat látott benne, és nemkülönben azt, hogy nemcsak  a mozgásterük szűkül, de a lapjaikba is belelátnak majd. Az energiahivatal ugyanis állam az államban. Szigorúan bizalmas műszaki, gazdasági, működési adatok gyűlnek itt az energiaszektor szereplőiről. 

- Többet ér ami ott van, mint az arany - jellemezte ezt nekünk egy bennfentes, mert az energiacégeknek le kell adniuk az energiahivatalnak a jövőbeni fejlesztései terveiket is, így az itt lévő információk a konkurenciának nagyon sokat érnek, ezért lobbiznak és harcolnak mindenféle módon az ipari szereplők. A hivatali adatvédelem érdekében már a Gyurcsány-érában elkezdődött jó háromszázmillió forintból egy intelligens adatbázis kialakítása, amely blokkolta volna az illetéktelenek hozzáférését, aztán mire kész lett, 2009-ben elkezdtek építeni egy másikat. A fejlesztés folyamatosan drágult, végül kettőmilliárd forintot költöttek az új adattárházra. A beruházás belső ellenőri jelentés alapján 2012-ben nyomozás indult hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a Budapesti-Rendőrfőkapitányság  korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztályán. Az eljárás — elsősorban  a hivatal adatszolgáltatási lassúsága miatt — nyögvenyelősen haladt,  majd több mint két év után a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.

A MEKH és a KAF Zrt. nem egy jogi csatát vívott egymással, sőt utóbbi mellé állt az igazságügyi tárca is, válaszolván a MEKH kifogásaira, hogy az uniós szellemiséggel és szabályrendszerrel nem ütközik az adatgyűjtő és feldolgozó cég. Ennek ellenére a KAF — hosszú hónapok hivatali procedúrája után - nem kapta meg a működési engedélyt, az engedélyeztetési eljárást a MEKH felfüggesztette. A döntést a KAF jogi úton támadta, igazat adtak nekik, de ez sem változtatott a helyzetükön.  Gyakorlatilag Lázár János nem bírt Seszták Miklós, fejlesztési miniszterrel, s miután Orbán Viktor mindkettőjüket leléptette az országos politika porondjáról a végén KAF-nak is befellegzett.

- Egyszerűen a döntéshozóknak nem állt érdekükben, hogy létrejöjjön  egy egységes , átlátható, transzparens elszámolás, amely mentes lett volna mindenféle spekulációtól - összegezte a történetet a 168 Órának a KAF Zrt. egyik volt munkatársa.

2018 végén a NAV végrehajtás indított ellenük, amit ez év elején egy másik követett, ez megpecsételte a cég sorsát, jelenleg felszámolás alatt áll és bár az állam mára a legnagyobb szereplőjévé vált a hazai gázpiacnak az elszámolási anomáliák továbbra is fennállnak.

A hazai energiapiacra jellemző, hogy a kulisszák mögött zajló viszonyokat és konfliktusokat nem beszélik ki.

Így a KAF  Zrt. munkatársai sem vállalták a nevüket, de ígérete ellenére a MEKH sem válaszolt a 168 Órának azokra a kérdéseire, hogy mi volt részükről az alapvető gond a KAF Zrt.-vel, miért nem tudtak kompromisszumra jutni egy kormánydöntéssel létrehozott állami szerv működésével kapcsolatban, hiszen az egységes és átlátható gázelszámolási rendszer  javította volna a gázpiac szereplőinek a helyzetét és kevesebb vitát generált volna. E mellett kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy történt-e a változás a gázallokáció módszerében? Megkerestük Lázár János, egykori miniszterelnök-helyettest is, hogy mit érez, mi a véleménye a KAF Zrt. felszámolásával kapcsolatban, hiszen a létrehozásának motorja volt. Mennyiben érzi a politikai karrierje kudarcaként azt, hogy végül legyőzte őt a gázlobbi - de akárcsak az energiahivatal, ő sem méltatott válaszra ez ügyben bennünket.

Rajnai Attila

Forrás: 168 Óra