A vállalati munkahelyek vonzóbbá tétele, az ipar 4.0 lehetőségei, és a tőkeszerzés témakörei körül zajlott az AI3PA és a HBK klaszterek által szervezett konferencia november 24-én a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. A résztvevő közel ötven klasztertag és klasztermenedzser elsődleges célja – a cégek közötti hatékony együttműködés és információátadás mellett-, hogy vállalkozásaik felkészülten reagálhassanak a modern gazdasági kihívásokra.

A jövő fejlődési irányai: munkaerő – digitális termelés – erőforrások címmel megtartott fél napos konferencia céljait Böszörményi Beáta, az AIPA Nonprofit Közhasznú Kft. által létrehozott AI3PA klaszter projektmenedzsere fogalmazta meg:

- Örömünkre szolgál, hogy klasztertagjaink számára, abszolút az ő igényeikhez alakítva szervezhetünk olyan rendezvényeket, amelynek témái a jelen gazdasági környezetben a leginkább fontosak cégük folyamatos növekedéséhez, illetve a jövőbeli versenyképesség megtartásához. A manapság oly gyakran emlegetett digitalizáció a világgazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó folyamat. Nincs olyan sikeres gazdaságpolitika, amely nem az elsők között említené a fontosságát. A sikeres digitalizációhoz szükséges a vállalati szemlélet váltás.  Szeretnénk tagvállalatainknak minden olyan segítséget megadni, amely támogatja őket a digitális világra történő ráhangolódásban, bekapcsolódásban, és abban, hogy megtalálják azt a módszertant, amivel ezeket a technológiákat be tudják építeni a saját cégük működésébe. A digitalizációval átalakult a munkaerő piac is. Ezeket a változásokat a vállalatok a saját bőrükön is érzékelik. A munkaerő piaci folyamatok változása új problémákat hozott a cégek életébe, mi pedig szeretnénk ezen kihívásokra reagálva hatékony megoldásokat közvetíteni és átadni a vállalatok vezetőinek.

- Nagyon fontos hogy nyitott legyen az együttműködés a Magyarországon lévő vállalkozások között – mondja Hajdárné Molnár Elvira, a PEMÜ Műanyagipari Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnöke. - Vannak ugyan olyan területek, ahol konkurensei vagyunk egymásnak, de alapvetően nekünk az kell, hogy fontos legyen, hogy a magyar vállalatok kiválóak legyenek, és lehetőségeket kapjanak a beszállításokra, vagy saját termékeik értékesítésére. Ennek elengedhetetlen része az innováció, hogy közös fejlesztések valósuljanak meg a cégek, a kutatóintézetek és a felhasználók között, jó példa erre a multinacionális cégeknél zajló beszállítás. Az oktatásban, a jövő generációjának képzésében szintén legyenek közös programok, de kiterjedhet ez a mindennapi életre is. Sok megkeresés érkezik hozzánk, amit vagy technikai okok miatt, vagy kapacitás hiányban nem tudunk vállalni. Fontos hogy tudjuk, kik azok a cégek, akiknek érdekes lehet ez a munka, mert akkor be lehet őket vonni, hogy egy másik magyar vállalkozás éljen azzal a lehetőséggel, amivel a miénk éppen abban a pillanatban nem tud. 

A rendezvény vendége volt Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere, aki a tőkeszerzés témakörét érintő előadásokat vezette fel:

- Már alpolgármesterként nagyon fontosnak tartottam, hogy úgy települjenek be Kecskemétre a nagyvállalatok, hogy az itteni, helyi gazdasági szereplők közül minél többen megtalálják hozzájuk a kapcsolódási lehetőségeket. Az önkormányzat részéről tehát kihívásként éljük meg, hogy ennek az együttműködésnek a létrejöttét a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítsük. A gátak, nehézségek köre persze időről-időre változik. 2009-ben a pénzügyi válság és a banki finanszírozási rendszer nehezítette a cégek életét. A jelen kor kihívásaira azonban végre hathatós megoldással tudunk szolgálni a nemrégiben létrejött Városi Alapkezelő formájában, amely december elsejével megkezdi működését. Ez a helyi befektetési alap 25 milliárd forinttal gazdálkodik, amit harminc évre kaptunk kölcsön az államtól, hogy egy egyedülálló finanszírozási forma – kockázati tőke - keretében a vállalkozások rendelkezésére bocsássuk. 

A jó gyakorlatokkal rendelkező vállalkozások bemutatkozására is volt idő.

- A nehézség az, ami a fő motivációt jelenti – vallja Szabó Antal, a Poli-Farbe hazai festékgyártó vállalat vezetője, ahol a közel 1 milliárd forintos GINOP forrásból megvalósuló beruházásnak köszönhetően robottechnológiát és teljesen automatizált gyártás valósult meg a dolgozók létszámának változása nélkül. – A dekonjunktúra következtében ott maradt munkavállalóknak szerettünk volna jövőképet és egy olyan munkaterületet biztosítani, ami a vállalatnál gyártott termékek minőségét képes fejleszteni. A bővítés utáni kapacitásunk jelenleg 30.000 tonna festék műszakonként. Alapvetően viszont az volt a célunk, hogy olyan környezet legyen nálunk, ahol a megbízható munkaerőt meg tudjuk tartani, az ígéretes Y-generációt pedig sikerül megszólítani.