Gajdócsi István, Bács-Kiskun megyei tanácselnökre, honatyára emlékeztek pénteken a könyvtárban. Úgy néz ki, ő volt itt egy személyben a Medici-dinasztia Firenzei Köztársaság nélkül.

 

Azt mondom: Kerámia Stúdió, Bozsó Gyűjtemény, Zománc Alkotóműhely, Cifrapalota képtára, Szórakaténusz Játékmúzeum, Ifjúsági Otthon, kecskeméti városháza harangjátéka, kórházak, rendelők szerte a megyében és sorolhatnám tovább. Mi jelent ez a kulturális intézményi felsorolás: röviden Gajdócsi Istánt, a nyolcvanas évek járási tanácselnökét, aki mindezekről döntött, illetve megvalósította. 

Semmi elfogultság, nem én állítom, hanem Metzinger Éva, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal, valamint a kecskeméti önkormányzat volt hivatalvezetője, aki megszervezte Gajdócsi születésének a 90. és halálának a 25. évfordulójára rendezett emlékülést, valamint koszorúzást.

Metzinger nyitóbeszédében több neves megyei illetékességű művészt is idézett, akik szerint Gajdócsi István miatt tartották az alkotók oázisnak Kecskemétet más városokhoz képest, tőle lett friss szellemiségű és alkotószabadsággal csordult befogadóváros.

Metzinger véleménye szerint számosan szerencsések vagyunk, hogy mellette dolgozhattunk, mert nem csak emberséget, hanem közigazgatást is tanulhattunk tőle. 

Példaképek nélkül

És valóban. Csatár Bálint településkutató egyedülálló vidékpolitikusként jellemezte Gajdócsit. Elmondta: az MTA településkutató csoportjának tagjaként került Kecskemétre 1982-ben, kaptak egy irodát, és arra kérték őket, hogy kutassanak. 

- Hát mit mondjak, legendás idők voltak - emlékezett hangosan Csatári Bálint.

Gaborják József, aki Gajdócsi István utódja lett a megye élén, elődjének a temetésén elhangzottakból idézett egy rövidet, miszerint: “példaképek nélkül maradtunk”. 

- Vajon mit szólna most, hogy mi lett mindabból, amit létrehozott? - tette fel a kérdést Gaborják, de nem válaszolt rá, helyette halkan, de jól hallhatóan annyit mondott valaki: káromkodna.

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője az akkori politikai döntéshozatal útvesztőiről beszélt, lényegében bírálva Gajdócsit, de Kerényi József építész sem úgy beszélt róla, mint jó harminc éve, a Gajdócsiról készült portréfilmben.

Balogh László, volt megyei közgyűlési elnök felsorolta mindazon alapvetően fontos dolgokat, amelyek kardinálisak voltak Gajdócsi számára, de máig időszerűek, ilyenek például a decentralizált közigazgatás, a homokhátság, vagy Gemenc ügye.

Nem közöny, hanem közügy

Aki kívülállóként, Gajdócsit személyesen nem ismerve kukkantott be ebbe az emlékülésbe azt mondhatta: nosztalgiáznak az öregek. Amikor azonban levetítették a több mint harminc éve vele készített portréfilmet, akkor azt tapasztalhatta, hogy ez a tanácselnök tényleg különleges figura volt, csak úgy sugárzott róla a tevékeny energia.

Meg hát miket is mondott ez az értelmes jó ember több mint harminc éve, bármelyik államtitkár, vagy miniszter jól megélne belőle most egy vidéki kortestúrán.

Azt vallotta például, hogy az emberek jobban becsülik, amit társadalmi munkában, közösen valósítanak meg, mint amikor a központi költségvetésből megkapják az összes pénzt a beruházáshoz. 

Szemelgettem is a filozófiájából:

- A gazdaság az az alap, amelyből a kultúra kinőhet, a kultúra pedig az, amely értékes embereket tud visszaadni a gazdaságnak.

- Önös érdekből élni a hatalommal, az bűn.

- A decentralizálás híve vagyok, de az értelmes centralizálást ellen sem vagyok.

- Én csak az időt tartom kevésnek, a munkát soha, itt vagyok dolgozom és kész.

- Lehetnek újak és fényesek azok a gépek, ha a raktárba termelnek, miközben van ahol kétezer éves módon fonják a kosarat és nem győzik, akkor melyik a piacképesebb?

- Szabálytalanság és szabálytalanság közt is van különbség, én kitaláltam a konstruktív szabálytalanság kategóriáját.

- Nekem minden nap van fogadónapom, kimegyek a folyosóra, látok ott ülni valakit, megkérdezem honnan jött, miért, rászignálom gyorsan valakire, vagy elintézem, mert neki nagy dolog, nekem pedig csak egy apróság.

- Az apparátus nem ellenség, hanem partner, nem veszem jó néven, hogy egy ötperces dolgot harminc nap alatt végezzenek el, mert ennyi az ügyintézési határidő. 

- Ami közügy, gyors megoldást igényel.

…………………………………………………………

Kár, hogy ezt a ronda kommunista gajdócsizmust  máig nem sikerült megvalósítani.

R.A.