Ki gondolta volna, hogy ezt is megérjük? A szinte minden napra jutó borkóstolók, borbemutatók, borfesztiválok mellé felsorakoztak a sörök is. Sörförradalom a kecskeméti Szakkörben!

 

Na, nem az akciós dobozosok az útszéli nagyáruházból, hanem az úgynevezett kézművesek, magyarán a házi sörök. 

Miben különböznek ezek a sörök a gyáriaktól? Mondhatni mindenben. Van karakterük, saját filozófiájuk és nem utolsósorban minőségük. Kecskemét, persze, a vidéki városok között ebben is úttörő volt hiszen itt kell megemlékezni a néhai Szőke Gyuri bácsiról, akinek Hetényegyházán a saját főzésű, szép szőke feleségéről elnevezett Blonder söre a térségi fesztiválok, kiskocsmák, vendéglők kedvelt itala volt. Aztán ott állt a HBH sörfőzde, amely a Malom Központ helyén működött telt házzal egykoron.

Az optimista KESER

A lelkes hazai sörfőzőket Vörösmarty Attila karolta fel Kecskeméten, aki az általa vezetett, Szakkör elnevezésű (a Bercsényi utcán, az egykori Gösser helyén található) vendéglátó helyen ilyen míves hazai söröket is árul. 

Csütörtökön este a Kecskeméti Sörmesterek (KESER) mutatkoztak be a Szakkörben.

A formáció elhivatott vezetője Bimbó Tamás, aki mintegy hat évvel ez előtt döbbent rá, hogy nem csak a nagy gyárak főzhetnek sört, hanem, úgymond a kis ember is. Beleásta magát a hagyományos sörfőzés lehetőségeibe és kiderült, idehaza már lelkes tábora van a kézműves söröknek. A sörhívők összejárnak, recepteket, tapasztalatot cserélnek, kóstolókat szerveznek. Az eredmény: napjainkra a fővárosközpontú trend kezd szivárogni vidékre.

Sörben az igazság

Egy kézműves sörest egyébként semmiben nem különbözik egy borkóstoló partitól. A gazda bemutatja a főzetet, a készítésének a hátterét, aztán mindenki szagolgat, ízlelget, mintha értene hozzá. A lényeg az élvezet és a fantázia. A söresten viszont a különböző termékkortyok között nem sajttal, dióval, almával veszik el az előző ital ízét, hanem pörkölt malátával, vagy komlóval, amely így első élményre is finomabb és izgalmasabb, mint a hagyomás sörözőkellék: a pörkölt sós mogyoró.

A KESER Szakkör-estjének első söre a csapat legnépszerűbb és szakmailag eddig legeredményesebb terméke a Vörösbegy, egy hagyományos altbier volt, amelyet leginkább Düsseldorf környékén fogyasztanak. Nevét a malátapörkölés által kapott barnás rozsdásvöröses színéről kapta.

Aztán jött a markáns Nordstar, majd a fűszeres, gyümölcsös, Kolibri elnevezésű KESER sör.

Óriási különbségek, egyedi élmény volt mind. A sort Bimbó Tamás szíve csücske, a Szalonka zárta, amely egy tölgyfán füstölt búzamaláta-sör. Ennek köszönhetően az íze leginkább a füstölt szalonára hasonlít, kell neki a hűtés, akkor rendkívüli élmény, különösen a férfiak számára.

A hölgyeknek inkább a gyümölcsös sörök ajánlottak, amelyeket a kézműves sörmesterek természetesen nem sűrítményből, hanem a komlóval, vagy a malátával együtt erjesztett gyümölcsből készítik. Van már meggyes, szilvás, de már hallani banánosról is.

Bimbó Tamás persze keresi az utat, a sör filozófiáját, ha szabad így fogalmaznunk Hamvas Béla után szabadon. Kacérkodik a fokhagymás sör gondolatával, de nem is az ő elképzelése a döntő, hanem a fogyasztóé, mert az öncélúság a sörpiacon sem kifizetődő.

Hajrá KESER! Hajrá Kecskemét! Hajrá Szakkör! Jó este volt.