Kecskemét és a japán partnerváros: Aomori hivatalos, 1994-es kapcsolatfelvételét követően nem sokkal megkezdődött a települések oktatási intézményei közötti csereprogramok megvalósítása. Ezek közül legnagyobb hagyománya a két település alkotó diákjai válogatott munkáinak eljuttatása egymáshoz és azok bemutatása a nagyközönség előtt. 

Aomoriból, a kékeszöld hegyek, az óceáni kikötő és a Japán-szerte kedvelt alma várósából egy általános és egy középiskola diákjainak díjazott verseny-művei érkeznek minden év tavaszán. 

Ennek szellemében nyílik  meg majd ünnepi műsorral egybekötve az "Aomori tehetségei" című kiállítás május 15-én, szerdán délelőtt a Széchenyivárosi Arany János Általános Iskolában.  A tárlatot annak fővédnöke, őexcellenciája, Sato Kuni asszony, Japán budapesti nagykövete nyitotta meg. Köszöntőt a házigazdák részéről Szeberényi Gyula Tamás  Kecskemét Megyei Jogú  Város alpolgármestere és  Kriston Vízi József, a két  település kapcsolatainak civil ápolására 25 évvel ezelőtt szerveződött  egyesület, a KABK egyik alapítója és mostani elnöke mondtak. 

Az esős idő miatt a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola előtt lévő Aomori-park meglátogatása elmaradt, a nap a városvezetők körében egy munkaebéddel zárult.

A kötetlen eszmecserén a kiállítás egyik képével kapcsolatban (cikkünk vezető fotója) a nagykövet asszony megemlítette, hogy ez már teljesen az új császári korszak nevének megfelelő ábrázolása, amely a Reiwa nevet viseli. 

Reiwa

2019. május 1-én új fejezete kezdődött a Japán történelemnek. aznap reggel a japán kabinetfőtitkár hivatalosan is közzé tette, miszerint az új korszak a Reiwa nevet viseli, ezzel megtették az egyik végső lépést az ország következő császárának trónra kerüléséhez. Suga főtitkár egy plakáton mutatta be az új korszak írásjegyeit, melyeket a japán irodalom egyik legrégebben fennálló versgyűjteményéből, a “Manyoshu”-ból emeltek ki. Az első karaktert (“rei”) korábban még egy korszak nevében sem alkalmazták, a jó szerencsét jelenti. A másodikat (“wa”) pedig békének vagy harmóniának lehetne fordítani, és ez lesz a 20. alkalom, hogy korszak nevét jelöli (korábban például szerepelt a Showa, illetve Wado korszakok nevében). Az elmondások szerint ez az első alkalom, hogy a karaktereket a japán klasszikus irodalomból emelték ki, azonban korábbi korszak nevek (gengō) gyakran nyúltak a kínai irodalomban használt írásjegyekhez.

A vers, melyből az írásjegyek származnak, egy ume (japán szilva) virágról szól, mely a hideg telet átvészelve, már kora tavasszal teljesen kibontotta szirmait. Az új korszak neve is magában foglalja a reményt, hogy minden japán ember megvalósítja vágyait, mint ahogyan az ume virág is kibontja szirmait a hideg tél után.

Az új korszak hivatalosan május 1-vel kezdődött, amikor Naruhito koronaherceg édesapja nyomdokait követve, a Krizantém Trónra lép. A Reiwa korszak ezzel lezár egy 30 éves periódust, mely 1989. január 8. óta tart, vagyis véget ér a Heisei korszak.