A Kecskeméti Törvényszék előkészítő ülésen hirdetett ítéletet hétfőn hat vádlott ügyében, akiket költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolnak. Az ítélettel érintett vádlottak közül hárman bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket.

A per főkolomposai egy ismert kecskeméti vendéglátós, egy helyi vállalkozó nő, valamint egy nem idevalósi férfi, nem tettek vallomást az előkészítő ülésen.

Az ő ügyükben hagyományos tárgyalás végén fog ítéletet hozni a bíróság, amely - elmarasztalás esetén - mindig súlyosabb, mintha az előkészítő ülésen beismerésükkel elfogadták volna az ügyészség által indítványozott büntetést.

A vádirat lényege szerint az összesen 23 vádlott 19 gazdasági társaság felhasználásával követett el bűncselekményeket. Közülük 14-en 2015-2016-ben egy olyan bűnszervezet tagjaiként jártak el, amelynek célja a központi költségvetésből származó pénzeszközök jogtalan megszerzése volt. E tevékenységükhöz használtak fel gazdasági társaságokat, amelyek keretében különféle termékek (különösen kávék, cukor- és csokoládékészítmények, pelenka, energiaitalok) kereskedelmével foglalkoztak. Ezek minden esetben az Európai Közösségek területéről származtak és a Magyarországra történő behozatalukat követően túlnyomó többségüket az érintett gazdasági társaságok újból az Európai Közösségek területén működő más cégek részére, vagy egymás között továbbértékesítették. Egy részüket pedig saját működésén belül egy társaság felhasználta. 

A közösségi beszerzéseket papíron egyetlen esetben sem azok a társaságok végezték el, amelyek a terméket felhasználták, vagy továbbértékesítették. E célra a vádlottak külön cégeket alapítottak, vagy használtak fel. A beszerzések, illetve a továbbértékesítés, valamint a számlázás és banki ügyintézés megszervezése a bűnszervezetet alkotó vádlottak kezében összpontosult. A cél a kedvező adójogi pozíció elérése volt. Egyfelől névleges belföldi beszerzőként és közösségi értékesítőként az ÁFA vonatkozásában visszaigénylő pozícióban szerepeltek, másfelől közösségi értékesítés híján is a láncolatban közvetlenül alattuk elhelyezkedő cégek által kibocsátott fiktív számláknak az adóbevallásban történő felhasználásával a számlák ÁFA tartalmát levonásba helyezték. Az első belföldi forgalomba hozatalt végző cégek az esedékes ÁFA-t nem fizették meg, azt papíron áthárították a cégláncolat tetején elhelyezkedő gazdasági társaságokra. Ők az ÁFA szempontjából visszaigénylő pozícióba kerültek. 

A beszerzést névleg elvégző társaságokra jellemző, hogy azok vádbeli tevékenységét nem a törvényes képviseletre jogosult vezető szervezte és irányította, hanem stróman ügyvezetővel rendelkeztek. E cégeket a vádlottak időről időre váltották, lecserélték. 

A bíróság a bűnszervezetben elkövető három vádlottat végrehajtandó (kettőjük esetében 1 év 6 hónap, harmadik társuk esetében pedig 1 év 3 hónap) börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélt azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatóak. A további három vádlott felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Az ítélet egyik vádlott esetben sem jogerős.

Az eljárás – az ítélettel nem érintett vádlottak esetében - további előkészítő üléssel (szeptember 25.), valamint majd a tárgyalással folytatódik.