Leállította a NAV a kecskeméti nagyvállalkozók milliárdos körhintáját

2018 júl 18
Megosztás

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt 50 személlyel – 47 férfivel és 3 nővel - szemben, akik 2011 és 2016 között úgynevezett körhintacsalás módszerével, belföldi és uniós cégeket felhasználva egy számlázási láncot hoztak létre, amivel a költségvetésnek több mint 4,2 milliárd forint kárt okoztak.

A bűnszervezetben érintett vádlottak Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megye területén belföldi cégeket fiktív számlákkal láttak el. A körhintacsalás lényege az volt, hogy a számlázási láncolat végén álló belföldi vállalkozások, az úgynevezett bróker cégeknél csapódott le a haszon. E cégek, mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfa mentes közösségi értékesítés útján eladták a fiktív számlák alapján megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó uniós gazdasági társaságoknak. A hamis számlák a megrendelők igényei alapján cukorról, növényi olajról, kávéról, édesítőszerről, de akadt napszemüvegről, nyakláncról, hegesztőhuzalról és fékbetétről is fiktív számla. Volt olyan cég, amely az Olaszországból beszerzett szóját igazolta a számlagyártól beszerzett valótlan tartalmú magyar számlákkal. 

A számlázási lánc legalján lévő belföldi vállalkozások, az úgynevezett „hiányzó kereskedők” (missing trader) voltak. E cégek nem végeztek valós üzleti tevékenységet, adókötelezettségeiket nem teljesítették, majd jelentős összegű rendezetlen áfa tartozások hátrahagyásával eltűntek. A bűnszervezet nagy számú hiányzó kereskedővel induló számlázási láncot épített fel a bűncselekmény elkövetése érdekében. A láncolatban a „hiányzó kereskedő” és a „bróker” között helyezkedtek el a közbenső, ún. „buffer” vállalkozások. Ezek a cégek szerezték be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbértékesítettek.

A bűnszervezet lényegében „szolgáltatást” nyújtott olyan cégek részére, amelyek a fiktív számlákra igényt tartottak. A bűncselekmények elkövetése során két bűnszervezet működött egymás mellett, melyek támogatták egymást, tevékenységük bizonyos pontokon összekapcsolódott. A nyomozás egyik szála vezetett olyan bizonyítékokhoz, amelyek arra utalnak, hogy a gyanúsítottak egyik köre szlovák társaságok nevében, Nyugat-Európából zöldséget és gyümölcsöt szerzett be, de azokat már magyar cégek nevében szállította be a Budapesti Nagybani Piacon értékesítő vállalkozásoknak. A beszállítóként feltüntetett két magyar cég adóbevallásában fiktív magyar számlák szerepeltek. 

A hamis számlákat jellemzően magyar, cseh és szlovák társaságok nevében állították ki. A számlázáshoz használt cégek élén nemcsak magyar, hanem ukrán, szerb és román ügyvezetők is megfordultak.

A vádlottak 65 magyar és 30 uniós céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására a vádbeli időszakban.

A bűnszervezet olyan számlázási láncot hozott létre, amelynek célja az volt, hogy a számlabefogadó, „bróker” cégek a befogadott számlák áfa tartalmát jogosulatlanul levonásba helyezzék, ezzel az adófizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentették.

A bűnszervezet e módszerrel több mint 4,2 milliárd Ft kárt okozott a költségvetésnek.

Az ügyben érintett egy korábbi pénzügyőr, akit egy másik hasonló ügyében első fokon négy év letöltendő börtönre ítéltek, de vádlott még az ügyben egy ex adónyomozó is, illetve több kecskeméti nagyvállalkozó. A vádlottak cégei közül a ceglédi székhelyű Aquarius-Aqua Kft.-re, valamint a Városföldi Agrárgazdaság Zrt.-re hatályos bűnügyi zárlatot jegyeztetett be a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. 

A főügyészség a vádlottakat üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, költségvetési csalás bűntettének más alakzataival, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A vádlottak közül 27 személy bűnszervezetben követte el a költségvetési csalást. Bűnösségük kérdésében a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.A költségvetési csalást különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövető gyanúsítottakkal szemben akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható.