Magyar szálak a koronavírus-oltóanyagban

2020 nov 10
Megosztás

A német Biontech és az amerikai Pfizer gyógyszercége jóváhagyást kértek koronavírus-oltóanyagukra az Egyesült Államokban. A gyógyszercégek adatai szerint a tesztek során vakcinát felvevőknél jelentősen csökkent a Covid-19 kialakulásának kockázata. 

Mellesleg a Biontech alelnöke, a világhírő biokémikus, Karikó Katalin,  magyar.

Az Amerikában élő professzor még júniusban azt mondta a Forbesnak:

„lesz hatásos vakcina, az viszont nem biztos, hogy a leghatásosabból kezdik majd el gyártani a legtöbbet”.

Kisújszállási lány

Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen végzett biológusként, Kisújszállásról származik. 1983-ban védte meg a doktori diplomáját.

A Szegedi Tudományegyetem diáklapja, a Szegedi Egyetem digitalizált számait böngészve egy 1975-ös, 1976-os és 1977-es újságban is arra a hírre bukkantam, hogy Karikó Katalin elnyerte az akkori legjelentősebb hazai hallgatói támogatást, a Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíjat. 

Így emlékezett erre:

– A népköztársasági ösztöndíj anyagi támogatást jelentett, talán 1000 forintot kaptunk havonta a kiváló tanulmányi eredményért. Nem hiszem, hogy széles körben ismert lett volna, hogy ki részesült benne. Egy régi újságcikkben láttam, hogy rajtam kívül 1975-ben és ’76-ban díjazott volt például Nagy Ferenc biológushallgató, aki most akadémikus és a Szegedi Biológiai Kutatóintézet főigazgatója, illetve Pálinkás József fizikushallgató, aki akadémikusként volt az MTA elnöke, illetve oktatási miniszter is.

Mi a módszer lényege?

Szervezetünkben a géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS (mRNS) szállítja az információt arról, hogy milyen fehérjét kell a sejteknek elkészíteniük. A kódot az RNS-molekulát felépítő négyféle nukleotid sorrendje adja. Az elmúlt évtizedek kutatásaiból kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele.

Nagy előnye, hogy belőle a vakcina sokkal gyorsabban elkészíthető más típusú eljárásokhoz képest. Szintén nagy előny, hogy az ilyen vakcina nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így biztonságos, mert véletlenül sem okoz mellékhatásként fertőzést.

A Pennsylvania Egyetemen (UPenn) Drew Weissman és Karikó Katalin közös, mRNS-kezelésekhez kapcsolódó kutatása majd az ehhez tartozó szabadalom lett az, amit aztán a Biontech is felhasznált a most bejelentett, magas hatékonyággal működő vakcinánál. A Karikó-Weismann felfedezés csak publikálása utána jópár évvel kapta meg a neki járó elismerést. Katalinék szerették volna Weismannal közös saját cégüknek, az RNARx-nek megszerezni a jogokat, de azokra a UPenn a saját költségeire hivatkozva rátette a kezét, és miután megnyerte a tulajdonjogi pert.

Később a BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő Moderna összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó-Weissman-szabadalom használati jogaiért.