Az EU következő költségvetési ciklusában az eddiginél félmilliárd euróval többet kell befizetnie Magyarországnak, de ennél jóval többet kap még mindig vissza.

Elsősorban az Európai Unió nettó befizetőinek aggályait igyekezett eloszlatni az Európai Bizottság (EB) azzal az adatsorral, amit kedden tett közzé a közösség következő, 2021-2027 közötti költségvetéséről. A brüsszeli testület azt próbálta bizonyítani, hogy az új büdzsé tervezetét nem lehet a befizetések és kifizetések szimpla egyenlegeként kezelni, mert az uniós tagság nyújtotta előnyök jóval meghaladják a közösből kapott juttatásokat. 

A nettó egyenlegekre szorítkozó megközelítés messzemenően hibás — fejtette ki keddi sajtótájékoztatóján Gert-Jan Koopman, az EB költségvetésért felelős főigazgatója. Mint hangsúlyozta, az egységes piaci tagság, a migrációs problémák kezelése vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett közös lépések pénzben nehezen kifejezhető kedvezményeket jelentenek a tagállamok számára. Így aztán a bizottság nem is tett közzé becsléseket a huszonhetek 2021-2027 közötti nettó pozíciójáról. 

Sok ország kifogásolja, hogy a tervek szerint 2021-től jelentősen emelkedni fog a nemzeti hozzájárulása az uniós büdzséhez. Magyarországé például 2021-2027 között a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,85 százalékáról 0,97 százalékára, ami nagyjából félmilliárd eurós növekedést jelent. Ettől függetlenül hazánk továbbra is ennél jóval többet kaphat vissza a brüsszeli büdzséből. Az igazi elégedetlenkedők azonban a nettó befizetők — például Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország —, amelyek többet adnak be a közösbe, mint amennyit kivesznek onnan. Az Európai Bizottság szerint ezek az országok nem veszik figyelembe a közös politikák kedvező költségvetési hatásait, például azt, hogy a felzárkóztatási pénzekből nem csak mondjuk Lengyelország részesül, hanem az ott beruházást végző német, dán vagy épp holland cégek is.

Mint az EB rámutatott, a nemzeti hozzájárulások 2021 utáni emelkedésének fő oka az infláció és a gazdasági növekedés lesz. Körülbelül 12-13 százaléka ahhoz köthető, hogy az egyik legnagyobb nettó befizető ország, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból, nagyjából 13 millió eurós rést hagyva az éves büdzsén. A növekmény egynegyede pedig abból származik majd, hogy a tagállamok többletfinanszírozást határoztak el olyan kulcsfontosságúnak minősített területeken, mint amilyen a kutatás-fejlesztés, a digitális átalakulás, az éghajlatváltozás, a közös védelem- és migrációs politika. Ezek a prioritást élvező politikák összességében a költségvetés 35 százalékát emészthetik fel, miközben az agrárpolitikára és a felzárkóztatásra szánt pénzek nagyjából 29-29 százalékát tehetik ki. 

A kohézió pártiak Prágában nehezményezték is, hogy az Európai Bizottság csökkenteni akarja a kohéziós alapokat. Magyarország esetében például ezek a források a jelenlegi hétéves költségvetési időszakban a GNI 2,75 százalékát tették ki, míg 2021-2027 között csak az 1,6 százalékát. De még így is a negyedik legnagyobb kedvezményezett maradhat Horvátország, Bulgária és Lettország után.

- Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről - mondta a prágai találkozón Orbán Viktor miniszterelnök. 

A V4-es megbeszélést követően Orbán Viktor kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.

A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia: a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk.

Azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben 

Kérdésre válaszolva közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. "Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni" - mondta.

Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot - magyarázta.

Közölte: nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése. Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de "szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben" - tette hozzá.

 Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: "mindannyian csalódottak vagyunk", hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és "a bővítés gondolata ne enyésszen el".

A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.