Sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kiskőrösön. Az ellenzék vezetői a fővárosban ünnepeltek.

A kormányfő az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Petőfi-szülőház előtt tartott ünnepségen kiemelte: a magyar szabadság hatalmas menete - bár tett néha vargabetűt és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt kétszáz évben - ma is tart.

"Petőfi Sándor ebben a menetben ma itt van velünk" - fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta, látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Látjuk, ahogy odakanyarintja a 12 pont elé, hogy legyen béke - közölte.
Minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben ott van minden magyar - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor életútját úgy jellemezte: "egy 26 éves röppálya a magyar égbolton, amely mély Magyarországból indul, és a csillagösvényen végződik". Egy villanás, amelyet saját nemzete, lélegzetvisszafojtva követ és csodál - tette hozzá.
A magyarok úgy látják Petőfit: közülünk való, aki fölénk emelkedik - húzta alá.
"Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiunk. Minden magyar gyermekkora óta tud legalább egy verssort tőle. Ezért nem kell kimondani, szavak nélkül is tudjuk: minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben ott van minden magyar" - fogalmazott.
Arra is kitért: amikor Petőfi megszületik, Kölcsey éppen véglegesíti a Himnuszt, amellyel programot ad, majd huszonöt évvel ezután, 1848-ban Magyarország már nem is ugyanaz az ország, hanem fejét felemelő, felegyenesedő nemzet, amely önbizalommal tekint szét az európai népek világában.
Szólt azokról a vívmányokról, amelyeket ezalatt elért az ország, a többi közt arról, hogy otthont emelt a tudománynak, vasutat épített vagy gőzhajókat indított a Dunán.
Arra a kérdésre azonban, hogy mi ad magasabb rendű értelmet a véges életnek, a hazának, Petőfi adta meg a választ: "talpra, magyar! Rabok legyünk, vagy szabadok? Éljen a szabad és független Magyarország!" - hangsúlyozta.
A magyarok azért mesélik el 175 évre újra és újra március 15. történetét, mert az egy nagy, közös születésnap, amikor felelevenítik a magyar szabadság születését - mondta.
A magyar szabadság elsöprő menete pedig nem a Pilvax kávéháztól, nem is a Nemzeti Múzeum kertjétől indult el, hanem Kiskőrösről - indokolta a kormányfő az állami ünnepség helyszínét.
A miniszterelnök fejet hajtott a Petrovics család emléke előtt is. A költő apjára emlékezve elmondta: élete csúcsán a szabad kiskunok közösségének teljes jogú tagja lett, Petőfi édesanyja, Hrúz Mária pedig szlovák asszonyként hozta világra a legnagyobb magyar költőt.
Kijelentette: a magyarok azért tartják Petőfit a legnagyobb költőnek, mert benne egyben van a magyar sors és a magyar géniusz. Talán azért van így, mert a szabadságnak saját világnyelve van, amelynek magyar nyelvjárását Petőfi Sándor teremtette meg - fogalmazott. Hozzátette: a magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, mert Petőfi nyelvét a világ minden részén értik, több mint kétszáz nyelvre fordították le.
"Mi ugyanis nem akárkik, hanem magyarok vagyunk, magyarnak születni pedig kötelességet jelent: méltónak lenni a fajtánkhoz" - fogalmazott.
Petőfi egy szabad Magyarország szabad polgára akart lenni - szólt a költő érdemeiről. "Mi, mai elpuhult utódai úgy gondoljuk", megérdemelte volna, hogy ágyban, párnák közt haljon meg, ő azonban másképp döntött: úgy halt meg, ahogy megénekelte, a világszabadság apostolaként, a magyar szabadságért vívott csatában.  
"Minden magyarban van egy kis Petőfi. Éljen a szabadság, éljen a haza! A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta szavait a miniszterelnök. 

Gyurcsány Budapesten

A Demokratikus Koalíció elnöke azt tanácsolta hallgatóságának a párt szerdai, budapesti nagygyűlésén, hogy merjenek megküzdeni a szabadságukért, "különben jogfosztottak lesztek és a nemzet szégyenévé váltok".

Gyurcsány Ferenc az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján tartott rendezvényen azt mondta: a DK lesz az otthona a Fidesszel szemben állóknak.
A DK józan, hazafias európai politikát folytat, alapelvei egyszerűek: az ember szabad és erre a szabadságra vigyázni kell. Továbbá az erős nem élhet vissza hatalmával, a gyengét pedig segíteni kell, mert ő is ember - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
"A zsarnokkal küzdeni kell és nem tárgyalni" - mondta. Az odaadott szabadság mindig visszavehető, amelyért megküzdöttek, az nem - figyelmeztetett a DK elnöke.
"Legyetek büszkék arra, hogy szabadok akartok lenni! (...) A Dobrev-kormány a megoldás, tessék támogatni!"- hangoztatta Gyurcsány Ferenc.

Momentum piknik 

Donáth Anna a Nagytétényi forradalmi piknik elnevezésű rendezvényen kiemelte, minden generációnak joga és kötelessége, hogy kezébe vegye a jövőjét. Úgy fogalmazott: "mi másról szólnak ezek a nemzeti ünnepek, mint arról, hogy megemlékezünk azokról, akik a jövő érdekében mindent megtettek, hogy szabadabbak, boldogabbak, őszintébbek, hitelesebbek lehessünk?"
 Az ellenzéki politikus azt mondta, a történelemkönyvek szerint "a szabadságharcaink nem túl pozitív véget értek." Ugyanakkor - emelte ki -, minden vércseppnek, minden bánatnak, minden akkor elhangzott szónak "igenis lett eredménye, hiszen itt vagyunk és itt vannak az újabb generációk is".
Tóth Endre (Momentum), Budafok-Tétény és Újbuda országgyűlési képviselője azt mondta, 1848. március 15. is egy átlagos hétköznapnak indult. A márciusi ifjak társasága sem valami földöntúli elit csapat volt, hanem egy lelkes és tehetséges fiatal társaság, amely kész volt keményen dolgozni és kockázatot vállalni a szabadságért.
Feltette a kérdést: "mi a helyzet velünk?"
Kijelentette, "ha keményen dolgozunk és merünk kockázatot vállalni, akkor képesek leszünk újra elhozni a szabadságot, itt Budafok-Tétényben és Magyarországon is".

Szili Katalin Szlovákiában ünnepelt

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a legjobb példája annak, hogy ki kell állni az igazság, a jogaink és szuverenitásunk védelmében, és ki kell állni azért, hogy ma az igazság a béke oldalán áll - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerdán Pozsonyban, a Medikus kertben lévő Petőfi-szobornál tartott ünnepi megemlékezésen. 

Szili Katalin beszédében kiemelte: március 15. olyan ünnepe a nemzetnek, amikor a magyar bátorság, a hit és az elszántság előtt tisztelgünk, egy olyan ünnep, amely nem a félelemről és a kiábrándultságról, hanem az elszántságról és az egységbe forrott akaratról szól. Mint hozzátette, a reformkor politikusai és kiemelkedő személyiségei sem értettek mindenben egyet, mégis meg tudták teremteni az összefogást.
Hangsúlyozta: 1848 mutatja a legjobb példát arra, hogy vannak olyan történelmi éles helyzetek, amikor ki kell állni az igazság védelmében, ki kell állni a jogainkért, saját szuverenitásunkért. "Ki kell állnunk azért, hogy ma az igazság a béke oldalán áll, jogaink a demokráciában, demokráciánk pedig a nép többségi akaratában áll" - szögezte le Szili Katalin.
A miniszterelnöki főtanácsadó kijelentette: a mai magyarság csak olyan úton akar járni, amely a javát szolgálja, és kitart azon értékek mellett, amelyek a nemzet becsületét szolgálják, tisztelik a közösség és a munka értékeit. "Mit kíván ma a magyar nemzet? Legyen béke, szuverenitás és egyetértés" - fogalmazott Szili Katalin. Hozzátette: kívánjuk a békét a világnak, békét Európának, kívánjuk, hogy magunk dönthessünk saját sorsunkról, biztonságunkról.
    A nemzeti ünnep alkalmából a Felvidéken több tucatnyi más helyszínen is tartottak és tartanak megemlékezéseket.