Munkás szünidő a kecskeméti piacon
Nyári szünetben a gyermekek sok időt töltenek a nagyszülők felügyelete alatt, hisz a szülők dolgoznak és azért a nagyival sem olyan rossz a világ, sőt, igazi buli.
Engedékenyek, lesik a kívánságokat, bölcs gondolatokkal próbálnak magyarázatokat adni az élet „nagy” kérdéseire és egy csomó jó dologra megtanítanak. Például azt is megmutatják, hogyan telik egy piaci nap a termelő szemszögéből: hajnalban kelni, összerakni az árut - van, aki szedi is –, a piacra megérkezve tetszetősen eligazgatni, kirakni azokat, hogy minél kelendőbbek, figyelemfelkeltőbbek legyenek, majd kezdődhet a mérkőzés az árus és a vásárló között.
Mindez gyermeki szemmel nézve, nem hétköznapi kaland. Izgalmas, kihívásokkal teli feladat, kicsit felnőttnek érezheti magát a gyermek. Mert lássuk csak mivel szembesülnek: idegen, de barátságos emberek környezetébe csöppennek, ahol komoly megmérettetésben részesülnek. Először a vevő által kért árumennyiséget kell pontosan kimérniük, majd a mérleg szerinti összeg megállapítása után érkezik feléjük az ellenérték forintban, ami vagy pontosan a kért összeg, vagy több és ki kell számolni a visszajárót. Ez ugyan feladhatná a leckét a gyermeki agynak, de a mai gyermekek okosak, így nem jelent nekik problémát a kivonás sem.
A vásárló távozását boldog mosollyal kísérik, hiszen siker koronázta a buzgalmukat. Elégedettek magukkal és a világgal.
A legbüszkébbek mégiscsak a nagyszülők, hisz nekik is a nyár legemlékezetesebb napja volt ez.
Puskás Tünde