Dob és didzseridu hangszereken  előadott varázsos afrikai ritmusokkal  adta meg a hangulatot Sevecsek Béla a kecskeméti Cifrapalota földszinti folyosó galériáján június 10-én, pénteken délután.  A hullámzó muzsikát követően a házasszony, Szabóné Bognár Anikó köszöntötte a vendégeket, majd Rosta Szabolcs régész, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója szólt a közönséghez. Előtte egy asztalon az általa immár tíz évvel ezelőtt, egy két hónap időtartamú, megfeszített, eredményeiben jelentős munkát végző magyar expedíció tagjaként annak idején hazahozott kincseit mutatta be: kardomon és tömjén, konzervdobozból mesterien készített kávés edények, ritka becses teve farok ostor,- amelyek hosszú éveken át pihentek félegyházi hajlékukban. Most mind egy rövid időre előkerült egy tál szaharai vörös homok társaságában, amely Meroé ókori romvárosának királysírjai mellől származott ide,  a Duna-Tisza közére. Az Észak-Szudánban, a mesés Núbia keleti részén szerzett élmények megindító felelevenítése után Dr. Lassányi Gábor régész, egyiptológus, aki egyúttal a Magyar Régész Szövetség elnöke is egyben, mondta el méltatását Lantai-Csont Gergely, az ifjú és immár világszerte számon tartott fotográfus  kiállításának 2013-ban készült képeiről. A nem fáradó érdeklődők kíséretében pedig azon nyomban  tárlatvezető kalandozásra hívott, amikor részletesen is szólt a vendégszerető szaharai emberekről, a velünk rokonságot számon tartó magyarabokról, a hagyomány hű  bedzsákról vagy arról az érdekes vidékről, ahol gróf Almásy  László (a legendás „angol beteg”) is járt, vagy ahol megfordul/t a Nílus, azaz egy fura szakaszon dél felé folyik. Megannyi távoli, de nem idegen, a vissza-visszahívó,  s az emberiség történetének megértéséhez ma is oly nagyszerű terepi ismereteket nyújtó kontinens-darabról van szó.  A kiállítás kecskeméti gondozója V. Székely György régész.

A szeptember 25-ig tartó kiállítás hétfő kivételével naponta 10 és 17 óráig látogatható s természetesen a Múzeumok Éjszakája kecskeméti programjainak sorában is szerepel.