Miniszteri oklevelet adott Trócsányi László igazságügyi miniszter szerdán a Református Újkollégium Dísztermében Török Istvánnak, a hajdani Kecskeméti Református Jogakadémia hallgatójának, a Kecskeméten újraindult jogászképzés kancellárjának, az 1875 és 1949 között működő jogakadémia történetét ismertető könyv bemutatóján. 

A második kiadásban megjelent könyv szerzői Homicskó Árpád, a Károli  Gáspár Református Egyetem dékánhelyettese, Nánási László, Bács-Kiskun megyei főügyész, Stipta István, egyetemi tanár és Törő Csaba, egyetemi docens.

Az egybegyűlteket Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese köszöntötte, felvázolva a török hódoltsági területeken kívül szerveződő jogi oktatás hazai történetét, a történelmi hullámvölgyeivel és megköszönte a tárca támogatását a könyv létrejöttéhez.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter, azt mondta: egy tárcavezetőnek a jogi kultúra képviseletét is biztosítania kell, támogatni azt, azokat, akik a múlt kincsesládájába akarnak betekinteni és onnan még ismeretlen emlékeket kiemelni. Hangsúlyozta: a Kecskeméti Református Jogakadémia a Károli Gáspár Református Egyetem jogelődje. Ezt követően köszöntötte a 92 éves Török Istvánt, a jogakadémia egykori hallgatóját, az újraindult kecskeméti jogászképzés motorját és kancellárját, akinek végezetül miniszteri oklevelet nyújtott át a munkásságért. (Török István életéről itt olvashatnak bővebben.)

Nánási László, főügyész, a múltunk megismerésének a fontosságáról beszélt, annak érdekében, hogy tanuljunk és a hasznos tapasztalatokat le tudjuk szűrni a jövő érdekében. Hangsúlyozta: Luther és Kálvin eszméi termékenyítően hatottak egész Európára, így a keleti országok jogi szellemiségére is. Ennek legfőbb eleme a polgári attitűd, a társadalmi felelősségvállalás volt, valamint a békesség megőrzése motiválta.

Kiemelte: Kecskemét azon ritka városok közé tartozik, amely prosperált a török hódoltságból, de a gazdálkodás nem csak anyagi biztonságot jelentett számukra, hanem egyfajta toleranciát, ezért itt a kezdetektől együttműködtek a katolikusok a reformátusokkal, sőt, egy időben közösen használták a Ferences-templomot. Ez a szellemiség pedig alapvetően meghatározta a Kecskeméti Református Jogakadémia működését, amelyet nem csak az egyház, hanem a város is támogatott.

A  kerekasztal beszélgetés során Nánási László elmondta: azért volt annyira népszerű a Kecskeméti Református Jogakadémia, mert egyrészt a földrajzi fekvése miatt regionális intézményként működött, másrészről, nyitott volt, felkészült, gyakorlatias tanárok oktattak és nem utolsósorban egységesen olcsóbb volt a tandíj, mint Pesten. Ebben a különböző felekezetektől érkező hallgatók közt sem tettek különbséget más intézményekkel ellentétben. 

Homicskó Árpád zárszóként elmondta: a Kecskeméti Református Jogakadémia jó példa arra, hogy összefogással, hittel, mindent el lehet érni.