Konstruktivitás és szakmaiság jellemezte azt a kötetlen megbeszélést amelyet szombaton Kecskeméten folytatott Palkovics László, az EMMI  oktatásért felelős államtitkára a város iskoláinak vezetőivel. 

A találkozó Szemereyné Pataki Klaudia polgármester kezdeményezésére jött létre. 

Bevezetőjében az államtitkár elmondta: a köznevelés kérdése soha nem kapott még akkora társadalmi figyelmet és média felületet, mint az elmúlt hetekben. A lényeg és a cél, minden szereplő közös érdeke, hogy egy működőképes iskolarendszer jöjjön létre.

Bemutatta, hogy hogyan működik és hol tart most a Köznevelési Kerekasztal, kik a szereplői. Beszélt annak kiemelt jelentőségéről, miszerint meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek az elmúlt mintegy másfél évtizedben a mostani problémák kialakulásához vezettek (pl. pedagógusképzés, különböző oktatáspolitikai rendszerek változása).

Úgy fogalmazott, hogy a kerekasztalt egyes vélemények nem tartják legitimnek és hatékonynak, ehhez képest a grémium ez idáig mintegy 4500 véleményt gyűjtött össze és dolgozott fel. A vélemények jelentős része a humán területre vonatkoztatva fogalmazott meg kritikát, ezt követi a köznevelés, majd a gazdálkodás, végül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kérdése. A TOP 20 problémák listáján tehát az első helyet a tananyag és a pedagógus óraszám mennyisége foglalja el. Az államtitkár felhívta a figyelmet: a pedagógus óraszám kapcsán fontos megtalálni a növekedés okát, hiszen az utóbbi években a pedagógusok száma nőtt, a gyereklétszám viszont csökkent.  A gazdálkodás területén mindenképpen komoly változások lesznek, nagy iskolák esetében számos gazdálkodási jogkör visszakerülhet az intézményhez. Ami a pedagógus juttatások rendszerét illeti, az államtitkár szerint ezt mindenképpen rendezni, kezelni kell. 

A jelenlévő intézményvezetők által jelzett egyik legnagyobb szakmai probléma a Nemzeti Alaptanterv, illetve az abban szereplő túlzott mértékű tananyag mennyisége. Mint mondták, ekkora mennyiségű tananyagot elsajátítani nem lehet, mellette pedig nem marad elegendő idő a kompetenciákra, az összefoglalásra, a számonkérésre. Az államtitkár egyetértett az intézményvezetőkkel abban, hogy a kompetenciákra fordított idő arányát növelni kell, de – mint mondta – fontos kérdés, hogy az arányt hogyan lehet jól kiszámolni, és az is, hogy a pedagógusok szakmailag felkészültek-e arra, ha több idő marad gyakorló órákra.  

Az adminisztrációs terhek kapcsán nem volt egységes az igazgatók álláspontja, egyesek szerint e terhek mértéke növekedett, mások szerint csökkent. Az államtitkár elmondta: sokszor a KLIK vagy maga az iskola vezetése értelmezi rosszul a jogszabályokat. Példáként említett olyan iskolát, ahol a pedagógusoknak 20 percenként kell adminisztrálniuk olyan tevékenységet, amelyre vonatkozóan a törvény mindössze annyit ír elő, hogy hónap végén három számot írjanak be egy táblázatba. 

Az államtitkár végezetül beszélt a KLIK átalakításáról is. Mint mondta, egy ilyen szervezetet azonnal megszüntetni nem lehet, de július 1-től megtörténik a jelentős átalakítás. Ekkora centralizálás a jövőben nem lesz, a tantestületek irányítási jogosultságát erősíthetik, a helyben megtermelt bevételek pedig az iskoláknál maradhatnak.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a találkozó összehívását azért tartotta fontosnak, hogy a kecskeméti iskolák vezetői közvetlenül az államtitkártól kaphassanak információkat, személyesen mondhassák el a felmerülő szakmai problémákat és tegyenek javaslatokat.