2022 tavaszán, a Kecskeméti Katona József Múzeum kelebiai ásatásával párhuzamosan sikerült felderíteni a magyar-szerb határ közelében egy kisebb-nagyobb műhelyekből álló hódoltság kori pénzhamisító központot. Az azonosított műhelyek egy középkori település környezetében, egymástól különböző távolságra, több hektáron helyezkednek el. A felfedezés jelentőségét jelzi, hogy Magyarországon eddig nem sikerült ilyen kis területen, ilyen nagy darabszámú falusi műhelyt azonosítani.

A műhelyek vizsgálata a kezdetektől múzeumbarátok bevonásával zajlott s a megtalálás óta közel tíz alkalommal, mintegy húsz önkéntes vett részt a hatalmas területre kiterjedő kutatásban.

A hamisítás mértékét jelzi, hogy eddig tízféle hamis éremtípust lehetett elkülöníteni.

A nagyobb címletek közül megtalálhatók Rudolf osztrák császár, magyar király féltallérjai, valamint Európa területéről (Brandenburg, Lengyelország, Osztrák Császárság stb.) származó különböző garasok másolatai. A kisebb értékű érmek között szerepelnek rossz kivitelű török váltópénzek (akcsék), I. Ferdinánd (1503–1564) és főként II. Rudolf császár, magyar király (1576-1608) idejéből származó denárok, obulusok és weiss pfennigek. A leletanyag legnagyobb részét a műhelyek mindegyikén megtalálható lyukasztott rézlemezek, valamint a rontott érmek és veretlen lapkák alkotják. A több ezer darabos leletegyüttes legértékesebb darabja egy (vélhetően) brandenburgi garas felső (előlapi) verőtöve, valamint egy obulus lapkák készítéséhez gyártott lyukasztó szerszám. E műhelyek többsége vélhetően egy időben működött. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt feltételezzük, hogy itt egy szervezett hamisításról lehet szó, s lényegében a település lakóinak jelentős része „bűnrészes” volt. E különlegességnek számító leletegyüttes 2023 év végétől megtekinthető lesz a Cifrapalotában nyíló numizmatikai tárlatban.