A Pest Megyei Főügyészség a fogyasztók jogainak védelme érdekében egy Magyarországon működő bank fogyasztókkal való szerződések megkötése végett alkalmazott általános szerződési feltételeit vizsgálta meg, és több tisztességtelen szerződési kikötést talált. Az ügyészség pert indított a tisztességtelen feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt.

Az ügyészi kereset alapján indult perben hozott jogerős bírósági ítélet megállapította, hogy tisztességtelen az olyan kikötés, amely alapján a bank olyan kötelezettség elmulasztása esetén, amelynek nincsenek komoly következményei, drasztikus és szükségtelen jogkövetkezményekkel élhet, így felmondhatja azonnali hatállyal a szerződést (például a munkabér folyószámlára utalásának elmulasztása, egyéb szerződéses kötelezettségek megsértése). 

Az ügyészi kereset szerint több olyan kikötés is volt a szerződési feltételekben, amelyek úgy jogosították fel a bankot a szerződés egyoldalú módosítására, hogy a fogyasztó a szerződés megkötésekor nem láthatta előre, hogy milyen feltételek esetén, és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására. A bíróság szerint ezek a kikötések súlyosan megbontották a fogyasztók hátrányára a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, ezért ezek érvénytelenségét is megállapította. 

A bíróság tisztességtelennek ítélete meg, ezért érvénytelennek nyilvánította azt a feltételt is, amely alapján a bank által postai úton megküldött iratokat a postára adást követő 5. napon kézbesítettnek kellett tekinteni olyan esetekben is, ha a fogyasztón kívül álló okból nem kerülhettek kézbesítésre. 

A banki általános szerződési feltételekben ki volt kötve, hogy az ügyfél és a bank közötti bármely vitás kérdés eldöntésére indult peres eljárás lefolytatására a Budapesti XVIII. XIX. Kerületi Bíróság, és a Kecskeméti Törvényszék illetékes. A bírósági ítélet szerint ezek a kikötések jogszabályba ütköznek, és egyben tisztességtelenek, mert korlátozzák a fogyasztó igényérvényesítési jogát, ugyanis egy kizárólagosan illetékes bíróság előtt való megjelenés időben és költségben jelentős és aránytalan teherrel járhat, amely visszatartó hatása révén arra indíthatja a fogyasztót, hogy lemondjon a bírósághoz fordulás lehetőségéről vagy a bírósági jogvédelem lehetőségéről. 

A Pest Megyei Főügyészség keresete nyomán indult ügyben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla – amely előtt már a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselte az ügyészi álláspontot - jogerős döntésével az említett szerződési feltételek érvénytelenségét minden fogyasztó által kötött szerződésre kiterjedő hatállyal megállapította. 

A bíróság kötelezte a bankot, hogy az ítéletről közleményt tegyen közzé a saját honlapján három hónapra. 

Közlemény

A Fővárosi Ítélőtábla a 2021. október 5. napján kelt 14.Gf.40.135/2021/6. számú jogerős ítéletével az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep (1062 Budapest, Váci út 1-3.) alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy az Oberbank AG Magyarországi Fióktelep által alkalmazott, a fogyasztói szerződések részévé váló Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), továbbá a Fizetési számla, Betétszámla és Takarékszámla Speciális Üzletági Szabályzat (FBT SÜSZ), valamint a Forint alapú ingatlanvásárlási hitelszerződés (IVH), a Forint alapú hitelszerződés hitelkiváltási célra (IHK) és a Forint alapú jelzálog hitelszerződés szabad felhasználás céljára (SZF) elnevezésű általános szerződési feltételek alábbi szövegrészei érvénytelenek:

I.

- „Amennyiben Adós I. vagy Adós II. munkabére a Bank általi felszólítást követően sem érkezne be a Banknál vezetett Fizetési számlára, úgy a Bank azt súlyos szerződésszegésnek tekinti és jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani” (2016. március 21. napjától hatályos IVH, SZF 15. pont, IHK 15.4. pont, IVH, SZF 2014. március 15-től hatályos szövegváltozat 17. pont, a 2015. február 1-től hatályos szövegváltozat 15. pont,

valamint az IHK 2014. március 15-től hatályos szövegváltozat 17. pont, a 2015. február 1-től hatályos szövegváltozat 15.4. pont);

- „egyéb szerződéseiből származó fizetési kötelezettségének nem tesz maradéktalanul eleget, vagy más szerződésszegést követ el, úgy a Bank jogosult jelen szerződést, illetve a Bankkal fennálló bármely egyéb szerződését azonnali hatállyal felmondani” (2016. március 21. napjától hatályos IHK 16.2., az IHK 2014. március 15-től hatályos szövegváltozat 18.1 pont, a 2015. február 1-től hatályos szövegváltozat 16.2. pont);

- „Bankkal más pénzügyi szolgáltatás nyújtására kötött vagy bármely a Bankkal kötött egyéb szerződését” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF XI.2.5. pont, az ÁSZF 2014. január 20-tól hatályos szövegváltozat IX.2.5. pont, a 2014. október 10-et követő szövegváltozatokban X.2.5. pont, a 2015. november 16-át követő szövegváltozatokban XI.2.5. pont);

- „bármely hitelintézettel kötött bármely szerződését megszegi” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF XI.2.5. pont, az ÁSZF 2014. január 20-tól hatályos szövegváltozat IX.2.5. pont, a 2014. október 10-ét követő szövegváltozatokban X.2.5. pont, a 2015. november 16-át követő szövegváltozatokban XI.2.5. pont);

- „más hitelintézettel, gazdálkodó szervezettel vagy bármely hatósággal szemben fennálló kötelezettségeit, ideértve a köztartozásokat is, nem vagy késedelmesen teljesíti” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF XI.2.5. pont, az ÁSZF 2014. október 10-ét követő szövegváltozataiban X.2.5. pont, a 2015. november 16-át követő szövegváltozatokban XI.2.5. pont);

- „Amennyiben ezen kötelezettségének az Ügyfél nem tesz eleget, a Bank jogosult az egyedi megállapodást azonnali hatállyal felmondani és zálogjogát érvényesíteni.” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF VII.5.3. pont, az ÁSZF 2014. október 10-ét követő szövegváltozataiban VII.5.3. pont);

- „Amennyiben ezen kötelezettségének az Ügyfél nem tesz eleget, a Bank jogosult az egyedi megállapodást azonnali hatállyal felmondani és a biztosítékot igénybe venni.” (az ÁSZF 2014. január 20-tól hatályos szövegváltozat VII.5.3. pont);

- „azonnali hatályú felmondásra okot adó eseménynek minősül, ha az Ügyfél gazdálkodásában, gazdasági, vagyoni helyzetében a kötelezettségei teljesítését befolyásoló negatív változás következik be” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF VII.6.1.3. pont, az ÁSZF 2014. január 20-át követő szövegváltozataiban VII.6.1.3. pont);

- „ha a fenti események az egyedi megállapodáshoz biztosítékot nyújtó harmadik személy vonatkozásában merülnek fel” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF VII.6.1.3. pont, az ÁSZF 2014. január 20-át követő szövegváltozataiban VII.6.1.3. pont);

- „az Ügyfél, vagy bármely harmadik személy kötelezett vagyoni helyzetében, ideértve fizetési készségét és képességét is, jogi státuszában vagy egyéb körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a Bank megítélése szerint veszélyeztetheti az Ügyfél vagy a harmadik személy kötelezett fizetési vagy egyéb kötelezettségei teljesítését” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF XI.2.5. pont, az ÁSZF 2014. január 20-át követő szövegváltozatában IX.2.6. pont, a 2014. október 10-től hatályos szövegváltozataiban X.2.5. pont, a 2015. november 16-át követő szövegváltozatokban XI.2.5. pont).

A fenti kikötések azért tisztességtelenek, mert egyoldalúan és indokolatlanul megbontják a jogok és kötelezettségek egyensúlyát a fogyasztók hátrányára:

- az arányosság elvét sérti, ha az alperes olyan kötelezettségek elmulasztása esetén, amelynek nincsenek komoly következményei, drasztikus és szükségtelen jogkövetkezményekkel élhet, felmondhatja a szerződést (a munkabér folyószámlára utalásának elmulasztása), - a fél mulasztása és annak következménye között az észszerű összefüggés – ennek okán a valós veszélyeztetettség – hiányzik (egyéb szerződéses kötelezettségek megsértése),

- a kikötés nem a biztosítási fedezet megszűnése esetére teszi lehetővé a felmondást, hanem bármely olyan esetben, amikor az adós a biztosítási díjat nem határidőben fizeti/fizette meg (a biztosítási szerződés fenntartására vonatkozó kötelezettség megszegése),

- a biztosítékadás Ptk. által biztosított törvényi lehetőségét a szabályozás elvonja a fogyasztótól (a fél körülményeiben bekövetkezett lényeges kedvezőtlen változás).

II.

„(a) a jogi, szabályozói környezet megváltozása Magyarországon vagy Ausztriában vagy olyan más országban, ahol a Bank, az Oberbank AG és az Oberbank AG egyéb fióktelepei (a továbbiakban együtt: Oberbank) vagy leánybankjai működnek így különösen:

az Oberbank tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő magyarországi, ausztriai és uniós jogszabályváltozás, jegybanki rendelet vagy a Bankra és/vagy az Oberbank AG-ra kötelező egyéb jogszabályok, illetve hatósági előírások megváltozása; nemzetközi minősítő intézetek (elismert külső hitelminősítő szervezetek) által rendszeresen közzétett országkockázati mutató negatív irányú változása; az Oberbank közteherviselési kötelezettségének (pld. adó-, illeték fizetési kötelezettség) megváltozása, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó állami vagy uniós támogatások változása, megszűnése

(b) a belföldi vagy nemzetközi pénz- vagy tőkepiaci feltételek, és/vagy a makrogazdasági környezet módosulása Magyarországon vagy Ausztriában, így különösen:

- az Oberbank forrásköltségeinek változása

- a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo vagy betéti kamatlábak változása

- a pénz vagy tőkepiaci forrásszerzési lehetőségek változása

- a pénz vagy tőkepiaci kamatlábak, refinanszírozási és referencia kamatlábak változása

- a bankközi hitelkamatok változása

(c) a szolgáltatás nyújtásához, illetőleg az Ügyfél személyéhez fűződő kockázatban beállt változások, így különösen:

- az Ügyfélért vállalt kockázatok tényezőinek, a Bank megítélése szerinti, kedvezőtlen változása, ideértve az Ügyfél és/vagy a biztosítékot nyújtó személy fizetési képességének és készségének változását, a biztosítékok értékében bekövetkezett változást, illetve a biztosítékok értékesíthetőségében bekövetkezett változást, illetve

- a Bank által nyújtott pénzügyi szolgáltatás kockázatának, illetve kockázati tényezőinek a portfólió szintjén történő változását

(d) a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban, az Oberbank működési feltételeinek biztosításában bekövetkezett változás, így különösen:

- a számítástechnikai, illetve adatvédelmi alkalmazások követelményeinek változásából eredő költségek és/vagy díjak hátrányos változása.

- a külső szolgáltató által biztosított szolgáltatások elvégzéséért felszámított továbbterhelt díjak, jutalékok, költségek hátrányos változása

(e) új szolgáltatás bevezetése, meglévő szolgáltatás megszüntetése, felfüggesztése” (2018. január 13. napjától hatályos FBT SÜSZ I.5.2. pont, az FBT SÜSZ 2016. június 8. napjától hatályos szövegváltozat I.5.2. pont).

A fenti kikötések azért tisztességtelenek, mert a körülmények megváltozásának érthető következményeit (a változás milyen módon és mértékben hat ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére) nem tartalmazó rendelkezések sértik az átláthatóság elvét, súlyosan megbontják a fogyasztók hátrányára a jogok és kötelezettségek egyensúlyát.”

 

III.

- „A Bank által postai úton megküldött iratokat a postára adást követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni.” (2018. május 25. napjától ÁSZF III.3.4. pont, az ÁSZF 2017.április 3. napját követő szövegváltozataiban III.3.4. pont);

- „kézbesítettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az a Bankhoz „cím nem azonosítható”, (…) „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF III.3.5. pont, az ÁSZF 2014. január 20-át követő szövegváltozatában III.3.6. pont, a 2014. október 10. napját követő szövegváltozatokban III.3.5. pont).

A fenti kikötések azért tisztességtelenek, mert azok értelmében olyan esetekben is kézbesítettnek kell tekinteni az iratokat, ha a fogyasztón kívül álló okból nem kerülhettek kézbesítésre; a rendelkezések a nemleges bizonyítás egyébként is nagyfokú nehézségét, a kézbesítés meg nem történtével kapcsolatos bizonyítási kötelezettséget oly módon hárítják – kivétel meghatározása nélkül – a fogyasztóra, hogy annak a vélelem megdöntése, a bizonyítási teher megfordulásának elhárítása nem áll módjában.

IV.

„Az Ügyfél és Bank közötti bármely vitás kérdés eldöntésére indult peres eljárás lefolytatására a Budapesti XVIII. XIX. Kerületi Bíróság, hatáskörtől függően a Kecskeméti Törvényszék illetékes.” (2018. május 25. napjától hatályos ÁSZF XIII.7.11. pont, az ÁSZF 2014. január 20-át követő szövegváltozatában XI.7.11. pont, a 2014. október 10. napját követő szövegváltozatokban XII.7.11. pont, a 2015. november 16. napját követő szövegváltozatokban XIII.7.11 pont).

A fenti kikötések jogszabályba ütköznek, illetve tisztességtelenek, mert korlátozzák a fogyasztó igényérvényesítési jogát, ugyanis egy kizárólagosan illetékes bíróság előtt való megjelenés időben és költségben jelentős és aránytalan teherrel járhat, amely visszatartó hatása révén arra indíthatja a fogyasztót, hogy lemondjon a bírósághoz fordulás lehetőségéről vagy a bírósági jogvédelem lehetőségéről.