Egy idős, hanyatló mentális állapotban lévő hölgy úgy adta el töredék áron az ingatlanát, hogy nem is emlékezett arra, hogy az az övé volt. A Pest Megyei Főügyészség pert indított az ügyben. 

A szerződés jogi értelemben a szerződő felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése. A szerződési nyilatkozat a felek szabad döntésén alapul, vagyonukról maguk érdekei szerint rendelkezhetnek. Ehhez természetesen szellemi épségre, megfontolási és döntési készségre is szükség van. Ha ez valamilyen okból nem áll fenn – és egyébként sem volt indokolt a szerződés -, a jog a szerződést érvénytelennek tekinti. Az ilyen érvénytelen szerződés, valamint erre tekintettel az utána kötött további szerződések miatt három éven belül akkor is per indítható, ha az új vevő, vagy későbbi vevők jóhiszeműek voltak, és mit sem tudtak a szerződés érvénytelenségéről. 

Jelen esetben az egyik szerződő fél, egy idős hölgy közel ötven éve lakott abban a gödi házban, amely az adásvétel tárgya volt. Gyermekei nem voltak, özvegy volt. A hölgy hosszabb ideje mentális problémákkal küzdött, emiatt kórházban is kezelték. Nem volt tisztában férje korábbi halálával, és azzal sem, hogy az általa lakott ingatlan az ő tulajdona. 2020 júliusában az illetékes járási hivatal előtt ideiglenes gondnokság alá helyezése iránt eljárás indult, majd a későbbiekben a bíróság – mivel ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes körűen hiányzott, állapotában legfeljebb romlás volt várható - gondnokság alá helyezte, és a nő pszichiátriai betegek szociális otthonába került.  

Ezt megelőzően, 2020 szeptemberében viszont az idős hölgy gödi házát egy férfi – akivel tisztázatlan körülmények között ismerkedett meg – megvásárolta, egyben a szerződésben holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak a nő javára. A szerződésben vételárként 7 millió forint szerepelt, azonban az ügyben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény szerint az ingatlan értéke haszonélvezeti joggal terhelten is ennek háromszorosa, 21 millió 200 ezer forint volt. Az idős hölgy későbbi meghallgatásai során nem emlékezett arra, hogy eladta volna a házát, de arra sem, hogy az az ő tulajdona volt.  

 A vevő bő egy hónappal később tovább is akart adni az ingatlanon 7 millió 300 ezer forintért, azonban az új vevő tulajdonjogát már nem jegyeztette be a földhivatalnál, hanem felbontották a szerződést. A vevő két év múlva újra értékesítette az ingatlant. 

Az ügyben nyomozás is indult, mely során igazságügyi orvosszakértők kerültek kirendelésre, akik szakvéleményükben megállapították, hogy a nőnél kifejezett szellemi hanyatlás, szigetszerű emlékezet és organikus paranoid zavar tünetei jellemzőek. A szakértők szerint, amikor az idős nő eladta az ingatlanát - igen nagy valószínűséggel - mentális zavara következtében ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljes mértékben hiányzott. 

 A fentiek miatt a Pest Megyei Főügyészség közérdekvédelmi jogkörében pert indított a Budapest Környéki Törvényszéken a nő tulajdonjogának visszajegyzése iránt az ingatlan-nyilvántartásba.