Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre.

A vádirat lényege szerint egy 59 éves férfi, aki egy pályázatírással is foglalkozó céget vezetett, 2007-ben megtudta, hogy 2008-ban európai uniós támogatások igényelhetők kültéri, közcélú játszóterek kialakítására, illetve meglévő ilyen játszóterek korszerűsítésére, amely keretében a támogató hatóság az összes kiadás 100 százalékát megtéríti. A férfi elhatározta, hogy a támogatási rendszert kijátszva, valótlan árajánlatok alapján, eltúlzott összegekre fog pályázni, amelyből jogtalan haszonra tesz szert. Az elkövetésbe bevonta munkatársait, egy 42 éves és egy 41 éves férfit, illetve egy 64 éves üzletembert, aki kifejezetten a későbbi kivitelezésekre alapított egy új céget. A pályázatíró cégtől 5000 főnél kevesebb lakosú településeket kerestek meg azzal a lehetőséggel, hogy az önkormányzat számára pályázati pénzből, a településnek lényegében ingyen felújítják a játszótereket, ha őket bízzák meg. A vádlottak kialakítottak egy rendszert, amelyben jelentősen túlárazott ajánlatokat kértek be más cégektől és ezeket felhasználva pályáztak egy budapesti központi hivatalnál a támogatásokra, amelyeket el is nyertek. A kivitelezést 60 önkormányzat esetében ténylegesen sokkal kisebb ráfordítással valósították meg, azonban a számlákat a piaci árat jelentősen meghaladó összegekről állították ki, és azokat így nyújtották be a kifizető hatóságnak. A vádlottak ezzel részt vettek az uniós és a hazai költségvetés megkárosításában, amelyek az ügyleteket 75-25 százalékos arányban finanszírozták.

2009-2013 között a vádlottak közül hárman 536 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak, negyedik társuk közel 187 millió forint vagyoni hátrány okozásában működött közre.

A több mint 450 oldalas vádirat részletesen bemutatja az ügyészség szerinti elkövetést.

Az OLAF vizsgálta a támogatásokat és ajánlásokkal élt a Legfőbb Ügyészség felé. Az ügyészség – bár erre jogszabályi kötelessége nincs – minden OLAF ajánlás alapján büntetőeljárást indít, így tett jelen ügyben is.

A Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által széleskörűen lefolytatott nyomozás eredményeképpen különösen jelentős, illetve egy terhelt esetében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt. Az ügyészség indítványozta vádiratában, hogy a bíróság ítélje a négy férfit letöltendő börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, ezen túl tiltsa el őket a közügyek gyakorlásától és a cégvezetéstől.

Az 59 éves férfi jelenleg más ügyben letartóztatásban van, társai szabadlábon védekeznek.

Párhuzamok

Az OLAF szeptember 10-én nyilvánosságra hozott 2019-es éves jelentése szerint, a magyar ügyészség az uniós átlagot (39%) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 %-ában emelt vádat 2015 és 2019 között. Az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.

A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az OLAF 2019-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 47 %-ában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39 százalékos az uniós átlag.

A 2019. évben az OLAF összesen 3 igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Ezeket az ajánlásokat már folyamatban lévő nyomozásban értékelte a hatóság.

Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban 4, míg 2019-ben 3 ajánlás érkezett.