A jelenleg 54 éves, jelenleg már szabadlábon védekező Agócs János ellen, aki 2019 és 2023 között volt az Országos Roma Önkormányzat elnöke,  a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség 2023 februárjában emelt vádat két rendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt.

A Fővárosi Törvényszék 2023. november 29. napján kihirdetett elsőfokú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a vád tárgyává tett korrupciós bűncselekményekben és őt halmazati büntetésül 4 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre, 260 ezer forint pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

Az ítéleti tényállás lényege szerint a terheltet 2019-ben választották az Országos Roma Önkormányzat elnökévé. 2022. év tavaszán elhatározta, hogy tisztségéről lemondana, azonban elnöki beosztását áruba bocsátotta.

Ennek során 2022. augusztus elején az ORÖ budapesti székházában a nemzetiségi önkormányzat taggyűlésének egyik tagját azzal az ajánlattal kereste meg, hogy amennyiben fizet a részére 30 millió forint készpénzt, elnöki tisztségéről lemond és elősegíti, hogy képviselőtársát válasszák meg utódjául. A nemzetiségi képviselő a vádlott ajánlatát elutasította.

^{Beismerő vallomást tett.}

A vádlott azonban nem tett le korrupciós szándékáról, ezért 2022. augusztus 11-én egy másik közgyűlési tagot is megkeresett és a részére is felajánlotta, hogy 30 millió forint készpénz ellenében lemond az elnöki tisztéről és segítséget nyújt abban, hogy új elnökké válasszák képviselőtársát. A készpénz átvételét két részletben 18 millió Ft és 12 millió forint átadásával kívánta véghez vinni.

A vádlott ezen ajánlatát a nemzetiségi képviselőtársa látszólag elfogadta, majd arról a nyomozó ügyészséget értesítette. Ezt követően 2022. augusztus 31-én Kecskeméten a 18 millió forint átadása közben a vádlottat egy kecskeméti csárdában elfogták és őrizetbe vették, majd letartóztatták. 

Agócs az eljárásban beismerő vallomást tett és 2023 július 22-én lemondott tisztségéről.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész magasabb tartamú szabadságvesztés, felemelt összegű pénzbüntetés és hosszabb időtartamú mellékbüntetés kiszabásáért fellebbezett, míg a vádlott és védője enyhítés céljából fellebbeztek.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban előterjesztett másodfokú indítványával a korábbi jogerős büntetése hatálya alatt korrupciós bűncselekményeket megvalósító terhelttel szemben az elsőfokú ítélettel kiszabott büntetés súlyosítását kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál.