Közlekedési problémákat okoz a vidéki városokban, hogy ingyenessé vált a parkolás. A járvány mérséklődése után a települések belsejében rengeteg autó zsúfolódik, több a szabálytalanság és nő a bevételkiesés.

- Szinte teljes mértékben normalizálódott az élet, így lehetetlen parkolót találni – akármerre nézünk az ország térképén, számos vidéki város vezetése írt szinte szóról szóra hasonlókat a Vezess.hu megkeresésére. 

“A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása. Mivel zsúfolt tömegközlekedési járatokon ez nem vagy csak korlátozottan lehetséges, fontos, hogy aki tudja, használhassa a saját autóját” – ezzel az indokkal szüntette meg a járványhelyzet idejére a kormányzat a fizetős parkolást április 6-án.

Enyhült a járvány, ezért a kijárási korlátozásokat több mint két hete megszüntette vidéken a kormány. Az ingyenes parkolás azonban továbbra is megmaradt.

Hiányzik a forgalomszabályozási eszköz

Teljesen indokolt volt a kormány részéről ingyenessé tenni a fizetős parkolók használatát, ne felejtsük, április elején még egyre nőtt a fertőzöttek száma, fokozódott a járványhelyzet. Erősen ajánlott lett a tömegközlekedési járművek helyett egyénit használni, a buszok és a vonatok helyett mindenkinek a saját autója vált a helyváltoztatás egyik, egészségügyileg biztonságos eszközévé.

Voltak tiltakozó önkormányzatok, egyesek viszont saját maguktól, már a központi határozatot megelőzve léptek. 

- Székesfehérváron már jóval a kormány döntése előtt, március 21-től ingyenessé tettük a parkolást. Ez részben szociális, részben járványügyi intézkedés is: ha azt kérjük az emberektől, hogy lehetőség szerint ne használják a közösségi közlekedést, akkor a másik oldalon adjunk nekik valamit – mondta szerkesztőségünknek Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Hosszú hetekig jellemzően nem jelentett problémát az ingyenesség a közlekedésben, mivel a kijárási korlátozások alatt sokkal kevesebb jármű mozgott az országban. A városok rendszerint zsúfolt belső területein is régen látott mennyiségű szabad parkolóhely mutatta az extrém változásokat az életünkben.

Május 4-én azonban az ország nagyján feloldották a kijárási korlátozásokat, rá két hétre a központi régióban is. A járvány nem múlt el, csak enyhült, emiatt továbbra is erősen ajánlott az emberek közötti távolságtartás, bölcs döntés a tömegközlekedés helyett továbbra is a saját jármű használata. A lakásajtók kinyílása utáni hetekben látványosan megugrott a személyautó-használat országszerte, a városok belső részeibe gyakorlatilag akkor is többen mennének ma az autójukkal, ha a régi rend szerint fizetős lenne a parkolás. Csakhogy az életnek ezen a területén nem állt vissza a régi rend, nem kapták vissza az önkormányzatok a fizetős parkolást, ami a települések centrumaiban talán a legfontosabb forgalomszabályozási eszközük.

Sokan arról számolnak be, hogy a felerősödött autóhasználat mellett a parkolás ingyenességének a fenntartása súlyos problémákat okoz mára a városukban.

„A fizető parkolást minél előbb vissza kell állítani és nem csak a bevétel kiesése miatt, hanem azért is, mert a fizető parkolás felfüggesztésével közlekedési káosz uralkodik a városban. Az is autóval jön, akiben ez eddig fel sem merült, és a parkolók tele vannak reggeltől estig. A parkolási forgalomszervezési feladat szűnt meg a fizetősség felfüggesztésével” – állítja Nyíregyháza vezetése.

Hasonlóan nyilatkozott a kecskeméti polgármesteri hivatal is. „A parkolási díjnak forgalomszabályozó szerepe van. Most, hogy ingyenes a parkolás, az autósok sokkal tovább vesznek igénybe egy-egy parkolót, mint az indokolt lenne. Mivel Kecskeméten szinte teljes mértékben normalizálódott az élet, így lehetetlen parkolót találni.”

Miskolcon is ugyanez a helyzet, itt az önkormányzat a KRESZ egyre gyakoribb megszegését is kiemelte. „Természetesen fontos lenne, hogy mielőbb visszaálljon a rend, mert az ingyenesség miatt túltelítettek a parkolók, és emiatt megnövekedett a szabálytalan parkolások száma is.”

A belvárosban szinte lehetetlen parkolóhelyet találni, nagyon szeretné az önkormányzat, ha minél előbb visszaállna a fizetős parkolási rend” – írta Salgótarján vezetése.

Végül Tatabánya, nem meglepő módon az ő tapasztalatuk is hasonló: „A parkolási díj a közlekedési rendszer része, nem bevételként tekint rá az önkormányzat, hanem a forgalomszabályozás eszközeként. Emiatt természetesen fontosnak tartjuk, hogy újra bevezetésre kerüljön.”

Veszteséges lehet a fizetős parkolási rendszer

Nem csak a forgalomszabályozás miatt fontos a fizetős parkolás. Összességében milliárdos nagyságrendű bevételtől esnek el mostantól a városok, amit elmondásuk szerint sokan éppen a közlekedési infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére költenének.  Innentől ezek a beruházások elmaradhatnak, vagy máshonnan kell elvenniük ide a pénzt.

- Szombathely autós forgalma az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, ez komoly terhelést jelent a város közúthálózatára és a parkolók kihasználtságára egyaránt. A város a fizető parkolással egyrészt a belvárosi autóforgalmat is szabályozta, másrészt az ebből befolyó összeget az utak karbantartására fordította. Természetesen a város nem állhat le, a feladatainkat el kell végezni, így viszont máshonnan fog hiányozni ez az összeg – válaszolta megkeresésünkre a város polgármesteri kabinetje.

- A bevételből tartjuk karban jelenlegi rendszerünket, fejlesztjük a parkolóinkat, újítjuk fel a járdáinkat és az útjainkat – írta a fizetős parkolásról Kaposvár vezetése. Hasonló a helyzet Kecskeméten is, ahol „a számtalan egyéb feladatot is ellátó Városrendészet fenntartása, a parkolók fenntartása, üzemeltetése, adott esetben új parkolók létesítése kapcsán is fontos ez a bevétel.”

A járvány miatt előtérbe került az egészségügy, a szociálisan rászorulók segítése, így a kisebb költségvetési bevételek miatt sok helyen a közlekedési infrastruktúra lehet az egyik vesztes. Sanszosan itt maradatnak el fejlesztések.

Ha már ennyi problémát jelent ez a helyzet, végül megkérdeztük a polgármesterektől, tesznek-e valamit a helyzet megváltoztatása érdekében. A válaszaikból kiderül, kevesebben szóltak a kormánynak, mint ahányan belenyugodtak a helyzetbe: jelen állás szerint nem ők döntenek a saját városuk fizetős parkolásáról.

Kecskemét jelezte a gondot az operatív törzs irányába, Nyíregyháza pedig az önkormányzati érdekszövetségen keresztül a kormányzat felé.

Velük ellentétben Miskolctól Békéscsabán, Salgótarjánon és Hódmezővásárhelyen keresztül Tatabányáig nem lobbiznak a városvezetők.

Szombathely viszont igyekszik optimistán előre nézni, szerintük közös az érdek. „Mindent megteszünk azért, hogy a szombathelyiek újra azt az életet élhessék, amit a vírus előtti időszakban. Ez nemcsak a napi tevékenységek miatt, hanem a gazdaság működése szempontjából is kiemelten fontos. Ebben a kormánnyal közösek az érdekeink, bízunk benne, hogy a vírusveszély miatti korlátozások feloldásával, idővel a fizető parkolás is napirendre kerül” - írták.

De melyik városban mekkora pénzről beszélünk? Megkértük az önkormányzatokat, írják meg, mennyi forinttól esnek el az ingyenességgel. Az alábbi táblázat két hónapra vetítve, hangsúlyozottan körülbelüli összegeket sorol. Igaz, a veszteségeik napról napra növekszenek.

Város	Becsült bevételkiesés két hónapra (millió forint)
Miskolc	160-170
Kecskemét	140
Szombathely	60-70
Nyíregyháza	60
Székesfehérvár	40-60
Kaposvár	40-50
Veszprém	37
Békéscsaba	30
Siófok	14
Salgótarján	10
Hódmezővásárhely	8
Tatabánya	6
Hajdúszoboszló	5