Mindent vörösboros előítéletet eloszlat, mert élvezetesen jól iható és nagyon rendben van. Több mint múltidéző, az áráról nem is beszélve. A Borhálóban kapható. Éljen a lösz!

 

Szóval a hétvégén elérkeztünk arra a pontra, hogy dugóhúzó került a Kecskemét Város Bora-díjas Kadarkába. 

Mint arról már írtunk, a készítője Keresztes József, valamint Hetényi József egy kis családi borászat lelkes, de nem amatőr borászai

(A cikket az alábbi linken olvashatja el: http://hirosveny.hu/hirek/kecskemet-kadarkaja-borhaloban).

A bor neve Myrtus, a kiegészítő címkéjén pedig az alábbi olvasható a borról:

Ez a Myrtus elnevezés azért gondolkodóba ejtett, hogy miért is jön a görög mitológia a jó alföldi kadarkához, bevallom kicsit erőltetettnek éreztem. A bort kis időre vissza is tettem a borhűtőbe. Lexikon le, Google be, hogy végül is én emlékszem-e rosszul, a mirtusz virágával fűszerezték-e egyáltalán a görögög vagy a rómaiak a bort, de nem, csak sok mással. Így nem maradt hát másra mint a telefonos segítség, magától a tüzes víz alkotójától Keresztes Józseftől, aki rém egyszerű magyarázattal szolgált. A fia szintén borász, méghozzá Tokajban, a Myrtus pincészetben, amelynek a vörösboros kínálatát alkotja ez az alföldi, löszben gyökeredző Kadarka.  

Megnyugodtam. Helyre állt a világ filozofikus rendje, aztán az ajánlottnál kissé lentebb csavartam a borhűtőt, tizenhárom fokra, mert úgy voltam vele, túl nagy a meleg, és amíg szöszölök, pont annyi kis fülledt levegővel ideális lesz majd a toroknak meg az ízlelőbimbóknak. 

Azt az ajánlást viszont, hogy paprikás ételekhez fogyasszuk, nem fogadtam meg. Szerintem ugyanis a paprikás krumplinál, már a siller kadarka kezdődik, a csülökpörinél meg már még jobban kell kapaszkodni, akár egy jó reduktív sárfehér is dukálhat.

Mivel grillre pácolt szűzérme nem volt a kamrában, csak füstöltféleség, arra gondoltam, most én leszek bugaci birtokkerülő nagygazda, vagy éppen az a kisgazda, aki meg a metszésből, takarásból, vagy valami agrárhuncutságból tért haza a nagy meleg nyárban éhesen és szomjasan.

Urbánus gyerekként persze nekem csak a fűnyírás maradt, hogy legalább a verejtékezés meginduljon.

Levágtam a kolbászból, meg a sonkából, lágy kenyér, zöldpaprika, paradicsom kis házi sajt, veranda, aztán megfúrtam a dugót. Jó fajta volt, nem reped, nem morzsálódik.

Láttam én az üvegen keresztül, hogy ez nem holmi vastag erdélyi kadarka, ezért nagy, vastagfalú poharat kapott, amelyben szépen kuncogott a rubinba öntött színe. Alig vártam, hogy lemenjenek a kolbászos bakák és márt hörpintettem is, bizony, csúnya mód a harmadik kortynál álltam meg úgy lejtett és végül nem is azért vettem el a számtól a poharat, mert kigyulladt a torlódásjelző, hanem azért, mert felvillant az ivás oka, a megbízatás, miszerint: szóhajlító uram, mondjék már valamit erről a kadarkáról!

Mit is mondhatnék? Annyira más mint a többi, jobb mint a szintén a környékről való, reduktív Kadarka, amelyből az egyik néhány évvel korábban vittel el a város bora pálmát. Az is meglepő volt, de ehhez képest az a gyümölcsös meggyesség nem férfiszájba illő hosszú távon. Bezzeg a Keresztes féle, valahol ott a gyümölcs, de nincs szabadjára engedve, mert uralja a hamisítatlan Kadarka fűszeresség, amely szintén keretek közé van szorítva. Egyik sem tolakszik, az alkohol pedig igazi európai módon viselkedik a tizenkettes számú mezben, de azért ne igyuk úgy mint a Róma környéki vörös-vizet. 

Egy dolog viszont nagyon meglepő. A legeslegelső korty nyelvhegyet érintő enyhe pezsdülése. Ez a felvillanó csöppnyi élénkséget először a reduktivitásnak tudtam be, de aztán gondolkodóba estem, mivel Keresztes József épp a kadarka hagyomány ősi útját járja, kutatja, miszerint a lehető legpontosabban megcsinálni az egykori Kadarkát, fellelni az ősforrás üzenetét, ehhez az időhíd építéshez ráadásul még kis hordókat is beszerzett, szóval, újra telefonos segítséget kellet kértem tőle. Megerősített, nem reduktív a bor, az, amit érzek csupán a frissességből adódik. Szóval: Beaujolas (bozsolé) Deja vu a múlt év végéről.

Aztén megint töltöttem és megint hörpöltem. Egyszerűen nem lehet várni vele, így fogalma sincs, hogy miként viselkedik a sok levegőzést követően. Közben vendék is érkezett, ő is hörpölt és bólogatott, kénytelen voltam újabb város kadarkát bontani, de valahogy a filozófiáig ezzel sem jutottunk el. Egyszerűen inni kell ezt a bort és nem is kell vele törődni, hogy észrevétlenül átvette a kékfrankos helyét és feladatát a társaságokban. Kár, hogy ennyire leszűkült a kadarkatermő földek mérete, ami drágítja és úgymond kissé elitborrá teszi ezt a beszélgetésekhez, csipegetésekhez, slambucozáshoz kiváló, klasszikushoz képest meglepően üdítő bort. De ne riadjunk vissza, nemhiába hajtogatja a Borháló, hogy náluk más a mÉrték, mert a Kecskemét Város Kadarkájának nem csak az élvezete, hanem az ára is utolérhetetlen náluk. Palackja 1050 Ft. úgyhogy, nincs más hátra, ezt a bort venni és inni kell. Aztán majd a téli estéken megírjuk a nagy nyári kadarkamemoárt, hogy mit is hozott ki belőlünk. A messzeség vélhetően tovább szépíti ennek az időutazó nedűnek minden cseppjét.

-szóhajlító-

Borháló Kecskemét

üzletvezető

Serfőző László

mobil: +36 70 413 2600

e-mail:kecskemet-eszak@borhalo.com

Borháló - nálunk más a mÉrték

Üzlet: 6000 Kecskemét Bethlen körút 12/c térkép

Web: www.borhalo.com/kecskemet-eszak

Facebook: http://i.kics.it/3rczg9/06pecl2zgl10g1mhynsw/1nimg8xluhae