A munkaerőhiány nagy úr. Egyre több külföldi dolgozik Kecskeméten, a panziók és a motelek foglaltak, az albérletpiac betelt és már-már finanszírozhatatlan. Ennek okán egyre szaporodnak az alkalmi munkásszállások. Az érintett utcák lakói aggódva méregetik az új jövevényeket. A munkásszállások üzemeltetésére eddig még egyetlen kérelem sem érkezett a kecskeméti önkormányzathoz, miközben léteznek.

Amikor egy internetes keresőbe beírjuk, hogy “munkásszállás”, “Kecskemét”, máris oldalak jelennek meg és sorolják, térképpel mutatják a lehetőségeket. Vannak helyi panziók, amelyek erre specializálódtak, az áraik és az egyszerűségük miatt, de vannak kimondottan munkásszállás elnevezésűek is. Hivatalosan egyelőre Hetényegyházán és Ballószögben van ilyen az Internet szerint. Van olyan fapados opció is, hogy csak egy telefonszám van megadva és azt kell hívni munkásszállás ügyben, cégnév, utca, valamint fénykép nincs megadva, de van egy weboldal, a munkaszallaskecskemet.hu - kíváncsi lennék kapott e névhasználati jogot az önkormányzattól - amelyen kereshetünk az igényeinknek megfelelő olcsó szállást a meghatározott személyszámra.

A tendencia kézzel fogható. Egyre több felújításra váró, vagy eladófélben lévő családi házat adtak ki az utóbbi időben Kecskeméten, amelyekben a mérettől függően 5-10-15 férfiember lakik, akik napközben alvállalkozóként dolgoznak kecskeméti beruházásokon. Van ilyen ház már a Rendőrfaluban, a Petőfivárosban, valamint a Hunyadivárosban. A helyieknek először azt tűnt fel, hogy az új lakók kisteherautóval, vagy kisbusszal járnak, valamint az, hogy a legtöbbjük nem magyarul beszél, általában szerbek, vagy románok, de akad mostanság már ukrán és bolgár is közöttük.

Az alkalmi idénymunkások behozatala nem új keletű dolog a Kecskemét környékén. A mezőgazdasági munkások mai alföldi helyzetéről nemrégen írtunk ebben a cikkünkben. 

A megyeszékhelyen eddig még nem volt olyan mértékű a jelenség, hogy felfigyeltek volna rá az emberek. A Mercedes gyár bővítése, a városi beruházások, valamint az autóipari beszállítói körének bővülése és a vele párhuzamos munkaerőhiány azonban új kihívások elé állítja Kecskemétet.

A lakosok bizalmatlanok az idegenekkel szemben, félték a vagyonukat, a környezetük állapotát, mert ezek az alkalmi szomszédok nem éppen a ház körüli munkákról és az állagmegóvásról híresek, ráadásul hétvégenként kicsit ki is eresztik a gőzt.

A félelmek azonban egyelőre alaptalanok, de mi lesz, ha ez a jelenség egyre nagyobb teret ölt a városban?

Meg lehet-e előzni, szabályozni, vidéken ugyanis  a helyi rendeletek rendre kudarcba fulladtak ez ügyben a magasabb szintű jogszabályok miatt.

Annyit sikerült kiderítenünk, hogy egy-két ingatlanközvetítő cég áll az ügy mögött - a munkasszallaskecskemet.hu weboldalt is egy széchenyivárosi ingatlanközvetítő cég üzemelteti — amelyek munkaerő-közvetítő és kölcsönző irodákkal állnak szerződéses jogviszonyban. Ők hajtják fel az ingatlanokat, cégként kibérlik azokat, majd így immáron számlaképesen számláznak a bérleti összegnél jóval magasabb összegeket a munkaerő-közvetítőnek, esetleg egyenesen a munkáltatónak, vagy a fővállalkozónak. Vagyis e miatt nehéz kideríteni, hogy éppen kifélék lakják az ominózus munkásszállásnak kiadott ingatlant.

Megkerestük a kecskeméti önkormányzatot is, hogy adtak-e be munkásszállás üzemeletetésére, vagy ingatlan ez irányú átminősítésére kérelmet és mennyit?

Markos Miklóstól, a hatósági iroda műszaki osztályának csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy építési engedélyhez nem kötött építési munkával kialakítható úgy a magánházakból a munkások elszállásolására alkalmas épület, hogy arra nem kell előzetesen az építésügyi hatóság engedélyét kérni. Ilyen esetben azonban az épület rendeltetését az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosnak kell módosíttatnia. Ezt az eljárást az illetékes Járási Hivatal előtt, az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóságnál kell megindítania az ingatlan tulajdonosának, mely eljárásban a módosított rendeltetés átvezetéséhez már szükséges az építésügyi hatóság által kiállított – az épület rendeltetésének jogszerűségét utólagosan igazoló – hatósági bizonyítvány benyújtása. 

A kecskeméti hatósági osztálynak mint elsőfokú építésügyi hatóságnak ebben a hatósági bizonyítvány kiállítása érdekében indított eljárásában lenne lehetősége vizsgálni az átalakítás és a tervezett tevékenység jogszerűségét, azonban eddig ilyen kérelem az építésügyi hatósághoz egyetlen magánház esetben sem került benyújtásra - mondta a csoportvezető.

Megtudtuk továbbá: a jogszabály nem korlátozza egy adott ingatlan használóinak a számát, bár vannak minimális hely- és berendezéskövetelmények. A munkásszállás üzemeltetése egyébként szálláshely szolgáltatási tevékenységnek minősül. Arra “a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet” rendelkezései vonatkoznak ezért a létesítéséhez és a tevékenység folytatásához a szolgáltatás „Nyilvántartásba vételére” van szükség, mely kérelmet előzetesen kell benyújtani az illetékes jegyzőhöz, a tevékenység végzésének megkezdése előtt. A tevékenységet ebben az esetben a jegyző nyilvántartásba veszi, egyidejűleg a tevékenység folytatása feltételeinek vizsgálata érdekében a kérelem megküldésre kerül az érintett szakhatóságok felé is. A bejelentés elmulasztása esetén a szálláshely szolgáltató bírsággal sújtható és kötelezhető a bejelentés megtételére.

Markos Miklós hozzátette:  a magánházakból kialakítható jogszerűen úgy munkásszállás, hogy ahhoz nem kell előzetesen építési engedélyt kérnie az építtetőnek, továbbá a szálláshely szolgáltatónak – a tevékenység megkezdését megelőzően – kérnie kell az illetékes jegyzőtől a tervezett tevékenység nyilvántartásba vételét. Tehát a rendeltetés módosítása jogszerűen megvalósítható úgy, hogy ahhoz hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor.

Hangsúlyozta: a tapasztalatunk sajnos az, hogy magánházak esetében ezek a bejelentések, és az épület rendeltetésének ingatlan-nyilvántartásban történő módosítása elmarad. Ilyenkor a tevékenység folytatásáról sajnos csak a hatóságomhoz történő lakossági bejelentések révén szerzünk tudomást. Ezekben az esetekben a szükséges intézkedéseket megtesszük. Vizsgáljuk az építési munkavégzés jogszerűségét, ezzel kapcsolatban megkeressük az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, továbbá megvizsgáljuk, hogy a tevékenység végzéséhez a szükséges nyilvántartásba vételi eljárásokat megindították-e, ezáltal szabályosan végzik-e a területen a tevékenységet.

Amennyiben a fentiek szerint a tevékenység végzése szabályosan történik az ingatlanon, a tevékenység folytatása azonban mégis zavaró hatással van a környezetére, kérelemre az illetékes jegyző birtokvédelmi eljárás keretében tudja kivizsgálni a területen helyben élők panaszait.