Szerdán este hat órakor mintegy kétszáz tősgyökeres helyi polgár gyűlt össze a kezében égő gyertyákkal a Kecskeméti Református Kollégium épülete előtt, hogy kritikus szónoklatok és személyeskedések nélkül, egyházi zsoltárokat énekelve fejezzék ki a nem tetszésüket az egyházközösség igazgatótanácsának a múlt havi döntése ellen, amelyben nem támogatják a miniszteri elismeréssel is rendelkező dr. Szabó Ildikó igazgatónak az újbóli kinevezését.

A döntésük értelmében a doktori fokozattal rendelkező kutatótanárt — aki az intézményt 18 évig vezető Hörcsök Imre önkormányzati képviselő nyomdokain mára országos hírű, sikeres iskolává menedzselte a Kecskeméti Református Általános Iskolát —nem hívják meg az igazgatói pályázatra. Az igazgatótanács egyben diktatórikus módszerekkel felszólította a hivatalosan teljes jogkörrel felhatalmazott igazgatót, hogy a megbízásából hátralévő két és fél hónapban a fenntartóval történő egyeztetés nélkül ne hozzon személyi döntéseket, ne terhelje a fenntartóval való nézeteltéréseivel a nevelőtestületet és a szülői közösséget, továbbá törekedjen az egyházközösséggel és az igazgatótanáccsal a folyamatos együttműködésre. 

Dr. Szabó Ildikó a legutóbbi szülői fórumon a fenti stílus ellen határozottan tiltakozott, elmondta, semmiféle hivatalos jelzést, kritikát a munkájával kapcsolatban eddig nem kapott, az igazgatótanács döntése meglepetésként érte, de ennek hátteréről azóta sem nyilatkozik. Hab a tortán, hogy kecskeméti képviselő-testület a legutóbbi ülésén egyhangú szavazással Kecskemét Városért Oktatási Díjban részesített dr. Szabó Ildikót, aki a díjat — az események jelen állása szerint — ünnepélyes keretek között, az augusztus 20-i ünnepi közgyűlésen veheti át, de már nem lesz az intézmény igazgatója.

Hegedűs Zoltán, a Kecskeméti Katona József Színház színművésze, Reményik Sándor: Templom és iskola című versét mondta el a szerda esti demonstráción, majd a közös zsoltáréneklés következett. Az igazgatóválasztás stílusa ellen, valamint a jelenlegi igazgató mellett kiálló szülők ezt követően átsétáltak a Hornyik János utcai presbitérium elé, ahol abban az időben épp tanácskozott a vezetőség. 

Az est fénypontja volt, amikor a rendőrök felügyelete mellett demonstráló tömeg áthaladt a megyei könyvtár előtti zebrán, ugyanakkor vele párhuzamosan szembe jött az igazgatótanács elnöke, valamint néhány lelkész és széles mosollyal üdvözölték a szülőket volt presbitereket, majd, mintha mi sem történt volna, vonultak tovább az ennél, úgymond, fontosabb dolgaikra. 

Vajon van-e tudomása az egyház legfelsőbb vezetőinek erről a kevélységről és cinizmusról, ami Kecskeméten az elmúlt években református berkekben zajlik? 

Vajon tudnak-e arról, hogy a belvárosi templom gyülekezete drasztikus apadásnak indult és a hívek az agglomeráció közösségeihez, vagy épp a baptistákhoz áramlottak, és vajon tudnak-e az egyháztag-manipulációs statisztikáról, a legyengített intézményekről, a külsős építési vállalkozók munkáinak  a beárazásáról, a jelenleg favorit építőipari cégnek az elnökséggel való személyi összefonódásáról,  hogy az igazgatótanáccsal kritikus presbiterek miként szorultak ki testületből, nem beszélve  az igazgatótanács elnökének a minősíthetetlen, erőszakos stílusáról.

Kuti József, az igazgatótanács elnöke az igazgatóválasztás ügyében hajthatatlan, s mivel élvezi az egyházvezetés bizalmát, úgy véli, ezzel a hátszéllel semmibe veheti azoknak a kecskeméti református családoknak az akaratát, akik a hivatásukon, a munkájukon, valamint a felmenőiken keresztül hozzájárultak ennek a  városnak a történelmi függetlenségéhez.

Ez a közösségi értékrend, tudás és gyarapodási törekvés, amelynek része az általános iskola igazgatójának a munkássága is, tényleg szemben áll a fenntartó egyház céljaival, ahogy azt az igazgatótanács elnöke rendre hangsúlyozza? 

Azt azonban még mindig nem tudni, hogy ezzel szemben milyen iskolát szeretne a vezetőség a mostani helyébe, egyedül arról szólnak hírek, hogy perifériára szorult, hátrányos helyzetű családok gyerekeinek a felvételét akarják majd preferálni, mivel jelentős pályázati összegekkel támogatják az ilyen jellegű intézményi törekvéseket.

Rajnai Attila