Folyton izzik a levegő a Kecskeméti Járásbíróságon ha a nyíregyházi ex focimecénás, nagyvállalkozó, Sziky Gyula ül a vádlottak padján. Egy másik ügyben ő volt az üzlet, valamint a  vádlott-társa Kiss Szilárd, moszkvai mezőgazdasági szakdiplomatának és Gellért Imrének, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet egykori elnökének. Ez utóbbi ügyben  - nem jogerősen - mindhármukat felmentették a vesztegetés vádja alól. Nem azért, mintha nem történt volna semmi, hanem azért, mert Vétek János bíró úgy ítélte meg: a Sziky Gyula ellen  indítványozott lehallgatás és titkos adatgyűjtés nem volt jogszerű (célhoz kötött), mert azt egy másik büntetőügyben rendelte el a bíróság. Ennek okán a hanganyagot kirekesztette és más bizonyíték híján felmentette a három férfit a vád alól.

Az ügy másodfokú tárgyalása már jó ideje kitűzésre vár a Kecskeméti Törvényszéken.

Sziky mostani, évek óta tárgyalt ügye szintén Vétek bíró tanács előtt van és ez az ominózus alapügy, amelyben a titkos információszerzést és telefonlehallgatás elrendelte a bíróság. Ebben a perben az a kérdés, hogy elvontak-e több mint négymillió forintot egy felszámolásba fordult cégből, vagy nem a felszámoló hathatós és megkent segítségével.

A történet szerint egy hazai építőipari cég egy osztrák céggel kötött kivitelező szerződés és számla alapján kapott több mint 13 ezer Eurót, de a cég nem állt olyan jól, felszámolásba fordult, ezért az ügyvezető Sziky Gyulától kért vagyont érő tanácsot. Az ötlet az volt, hogy a jelzik az osztrák cég felé, hogy tévedés történt, rossz cégre küldték a számlát, a másikra kellett volna, ezért a felszámolóval visszautaltatják a pénzt, hogy azt a másik, nem felszámolásban lévő cég számlájára utalja át és mindezért a segítségért a felszámolónak 850 ezer forint készpénz adtak.

Az ügyészség szerint egyértelműen bebizonyosodott az ügy során, hogy nem történt téves utalás, mindezt csak azért csinálták a megvesztegetett felszámolóbiztos segítségével, hogy fedezetet vonjanak el a felszámolói vagyonból és ezáltal megkárosítsák azokat, akiknek jogos követelésük van a céggel szemben. 

A három vádlott, Sziky, az építőipari cég ügyvezetője, valamint a szemrevaló felszámolóbiztos hölgy mindvégig tagadták az ellenük felhozott vádakat. Ragaszkodtak ahhoz, hogy téves utalás történt, továbbá a felszámoló csak azt a pénzt kapta meg, ami a munkájáért jár, nem pedig azért, hogy ezt a visszautalást tegye meg.

A bizonyítási szak a napokban lezárult, és az ügyészség fenntartotta a vádat.

Várkonyi Judit ügyész rendkívül felkészülten és hosszan elemezte, hogy miért nem állja meg a helyét a vádlottak védekezése.

Elmondta: elsősorban azért, mert a téves utalás véletlenszerű, nincs megelőző kapcsolat az utaló és a fogadó között, itt pedig volt szerződés, számlázás, sőt a közlemény rovatban is szerepel hivatkozás a szerződésre.

A lehallgatott beszélgetések szerint ez a vádlottak között is problémát jelentett, majd úgy módosították az álláspontjukat, hogy ez csak egy úgynevezett mintaszámla volt, az eredetit később állították volna ki, amely már, úgymond, a másik, nem felszámolás alatt álló cégre szólt volna. Az ügyészség szerint ez a mintaszámla verzió sem állja meg a helyét, mert azok nem így néznek ki és a lehallgatásokból is kiderült, hogy ezt a védekezésük a kényszerűségükben fogant.

Várkony Judit ügyész a felszámoló felelősségét emelte ki, aki azzal védekezett, hogy a két férfi megtévesztette. Az ügyész szerint neki kötelessége lett volna meggyőződni arról, hogy téves utalás történt, ennek pedig a legelemibb formája az, ha felveszi a kapcsolatot a pénz elutaló osztrák céggel, de a cég könyveléséből is láthatta volna: a felszámolandó cég gazdasági jogviszonyban állt az utaló céggel.

A megtévesztés ellen hozta fel bizonyítékként az a tényt az ügyész, hogy a két férfinek volt egy irata arról, miszerint a téves utalás rendezésére felkértek egy ügyvédet, de a házkutatás alkalmával, amikor lefoglalták a felszámoló számítógépét, kiderült,  ezt az iratot azon készítették. Hab a tortán, hogy az iratban szereplő ügyvéd nem is tudott a felkéréséről, de mellesleg az osztrák cég vezetője sem értesült semmiféle téves utalásról a vádlottaktól.

Természetesen - mint Sziky korábbi ügyében - itt is a titkos információgyűjtést, valamint a lehallgatás jogszerűségét támadták az ügyvédek.

Várkonyi Judit erre a fejezetre szánta a legtöbb időt és hosszasan elemezte a hanganyag keletkezését, az elrendelés, valamint a feljelentés közötti időszakot, amely szerint nem történt jogellenes lépés és késedelem a hatóságok részéről.

Mindezek alapján a Kecskeméti Járási Ügyészség egyértelműen bizonyítottnak látja, hogy  a csődbűntett, a fedezetelvonás, valamint a vesztegetés megvalósult.

Mindezért  a két férfira a középmérték alapján legalább 3 év 10 hónapos letöltendő börtönbüntetés, a felszámolóhölgyre pedig 7 évtől terjedő börtönbüntetés kiszabását kérte. Hozzátette, ez utóbbi esetében a büntetéskiszabást a középmérték felett tegye meg a bíróság, mivel az ilyen jellegű vesztegetési ügyek egyre elszaporodtak.

A vádbeszéd alaposság meglepte az ügyvédeket, mert azt követően szerették volna elnapolni a pert, hogy felkészülhessenek az abban elhangzott érvekkel szemben, de az ügyészség ezt abszurdnak találta, mondván, minden kérdéskör a perben elhangzott, az aktákban szerepel és csak a védelem érveivel szembeni tények szerepelnek benne. Vétek bíró végül nem napolt, hanem adott negyedóra felkészülési időt az ügyvédeknek.

Sziky Gyula ellen folyamatban van még egy másik, sikkasztás bűntettében zajló eljárás is. A nyomozás tényállása szerint 2013. június 4-én egy kecskeméti bank ügyintézője jogtalanul utalt el 350 millió forintot egy önkormányzati számláról egy nyíregyházi pénzintézetnél vezetett számlára, amelyet kizárólag ennek a sikkasztásnak a céljából nyitottak meg és ebben működött közre Sziky két nyírségi társával együtt. Az ügy pikantériája, hogy Szikyt, 2016. február 23-án, épp a fenti vesztegetési tárgyalást követően, a tárgyalóteremből vezették el és tartóztatták le.