Együttes ügyészi és NAV nyomozás indult Varga Miklós a Bács-Kiskun Megyei cégbíróság egykori vezetője ellen, mert korábban megszüntetett ügyében újabb bizonyítékok merültek fel.

 

Varga Miklós a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság egykori vezetője volt az első az országban aki ellen nagyszabású titkos nyomozás indult korrupció gyanújával.A hosszú és bizonyítékoktól hemzsegő nyomozást megkérdőjelezhető indokkal megszüntették, pontosabban nem került bíróság elé, amely hivatott lett volna a bűnösség és a felelősség megállapítására.

Azóta már más városokban is indult bírók ellen büntetőeljárás, akik azóta mind bíróság elé kerültek és súlyos börtönbüntetéssel távoztak pályájukról.

Két kecskeméti vállalkozó - akik korábban vagyon elleni bűncselekményekért voltak előzetes letartóztatásban - , most újabb bizonyítékokkal szolgáltak Varga Miklós bíró felszámolási ügyeivel kapcsolatban. Azt állítják: a lehallgatásokon kívül is voltak bizonyítékok a már nyugalmazott cégbíró ellen, csak valamilyen oknál fogva a nyomozóhatóságok nem léptek ezekkel az információkkal kapcsolatban.

A két feljelentő ugyanis együtt volt az előzetes  letartóztatásban egy felszámolóval, aki szinte mindent elmondott nekik, hogy miként működtek az irányított felszámolások a megyei bíróságon abban az időben, de erre nem igazán voltak kíváncsiak az arra illetékesek. Pontosabban inkább az érdekelte őket, hogy hányan tudnak az információkról és milyen mélységben, mert akkor megpróbáltak azokban az eljárásokban betartani az információkkal rendelkezőkkel szemben. Ez a presszió oda vezetett, hogy nem volt kellő számű bizonyíték a lehallgatásokon kívül Varga Miklós ellen, hogy az ügye eljusson a vádemelésig.

A két feljelentő beadványában szerepel az is, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudják a Varga bíróval szembeni terhelő állításaikat, iratok, dokumentumok, sőt hangfelvétel is a rendelkezésükre áll a bizonyításhoz. Mint ismert, ezzel egy időben újraindult a nyomozás a Hajdú-Bét vagyonkimentésével kapcsolatban is, mert újabb, hiteles információkat kapott a pénz útjáról a Kecskeméti Járási Ügyészség.

( http://hirosveny.hu/hirek/kecskemetrol-indult-ujra-hajdu-bet-ugy )

Időutazás a bíróságon

Varga Miklós cégbíró ellen 2002. szeptember 2-án indult a "Bosszús" fedőnevű titkosszolgálati akció, amelynek keretében 2003. június 21-ig. lehallgatták a telefonjait, ellenőrizték az elektronikus, valamint a postai levelezését. 2003. december 8-án az addig beszerzett, "szigorúan titkos, különösen fontos!" minősítésű adatokat nyílttá tették, majd nyolc nappal később a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hivatali visszaélés büntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett az ügyészségen. A feljelentés szerint: Varga Miklós "a hivatásával össze nem egyeztethető módon, megbízatása felhasználásával, jogosulatlan ellenszolgáltatásért érdekkörébe tartozó vállalkozásokat bíz meg gazdasági társaságok felszámolására. Nevezett a felszámoló kijelölésére szolgáló sorsolásos eljárás megkerülésével személyes ismeretségi körébe tartozó ügyvédeknek, vállalkozóknak adja a megbízást, akik a felszámolási eljárás lefolytatásával jelentős többlethaszonra tesznek szert." A feljelentés bizonyítékaként az NBH csatolta azoknak a lehallgatásoknak a jegyzőkönyveit, amelyek a feljelentésben szereplő állításokat alátámasztják. Az ügyészség 2003. december 22-én nyomozást rendelt el, majd csaknem egy év elteltével az eljárást megszüntették, mert a lehallgatást nem személyre szabottan kérte az NBH, hanem a bíróság védelme céljából.  2006. október 25-én, a Legfőbb Ügyészség a  nyomozás tovább folytatásáról határozott, mert újabb terhelő adatok, illetve újabb tanúvallomások merültek fel  felszámolásokkal kapcsolatban Varga bíróra. Az ügyészség egyben a bírósághoz fordult, hogy döntsön abban: felhasználhatóak-e vagy sem a bíróság lehallgatása során beszerzett adatok a cégbíróval szemben? A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2007. január 29. kelt jogerős döntése szerint a titkos információk felhasználhatóak az ügyészségi eljárásban. 

Varga bírót 2008. augusztus 27-én gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol részletesen ismertették részére az összegyűlt terhelő adatokat. Az ügyben rajta kívül meggyanúsítottak, egy ügyvédet, valamint hat, felszámolócégekben tulajdonosként érdekelt személyt, majd az ügyet 2009-ben vádemelési javaslattal lezárták, sőt elkészült a vádtervezet is. 

Ezt követően azonban az ügy minden addigi bírósági végzés és terhelő bizonyíték ellenére éles fordulatot vett és nem a bíróságon folytatódott.  Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség jelenlegi vezetője a nyomozást megszüntette. Indoklása szerint Varga Miklós vonatkozásában a titkos információgyűjtés felhasználhatósága olyan mértékben kétséges, hogy vele szemben a vádemeléshez szükséges bizonyosság megállapításához a titkos információgyűjtés adatai alappal nem használhatóak fel.

Kifizetett mindent

Pedig a nyomozás során keletkezett lehallgatási jegyzőkönyvekből és tanúvallomásokból egyértelműen kiderült, hogy szoros, élő kapcsolat volt a nevezett cégbíró és az ügyben szereplő felszámolók között. A bíróságon kívül elhangzottak konkrét hivatali döntések, előzetes megállapodások, valamint bizonyos juttatások, amelyet az ügyészség ellenszolgáltatásként kezelt. Ezekről Varga Miklós az eljárás során tett vallomása szerint azt állította: "Minden egyes dolgot, amit az ügyben szereplő felszámolóktól kaptam, annak ellenértékét kifizettem." 

A gyanúsítotti védekezésében hangsúlyozta:  kötelezettségszegést nem követett el, a felszámolói kijelölési gyakorlatot a kollégiumvezető, illetve a megyei bíróság elnöke (Bodóczky László) ismerte és tudomásul vette. Hangsúlyozta: "Általános gyakorlattá vált, hogy a felszámolókkal élő kapcsolatban volt az ügyintéző bíró(...) lényegében ilyen ismeretek megszerzése alapján 2-3 év alatt kialakult egy olyan felszámolói kör, akiket a bíróság a szakmai hozzáértésük alapján nagyobb ügyszámban alkalmazott." 

A nyomozati iratok szerint az eljárásban szembesítésekre nem került sor, pedig érdekes lett volna leültetni a cégiroda dolgozóit Varga Miklóssal, hogy vajon kinek a keze nyomai lehetnek azok a hitelesített aláírás és pecsét nélküli golyóstollal való áthúzások, címjavítások néhány olyan cégaktán, amelyeknek a székhelyét sebtében tették át Kecskemétre, ahol végül indult ellenük - Varga bíró kijelölése alapján - felszámolási eljárás.  Az ügyészségen ugyanis a cégbírósági dolgozók elképedve nézték ezeket az eléjük tárt  aktákat. 

Fotó: pestisrácok.hu, valamint Hírösvény.hu

Kapcsolódó anyagok:

Kis kecskeméti korrupciós kalauz

http://hirosveny.hu/hirek/kis-kecskemeti-korrupcios-kalauz

És akkor Varga bíróval mi lesz?

http://hirosveny.hu/hirek/es-akkor-varga-biroval-mi-lesz

Kecskemétről indult újra a Hajdú-Bét ügy

http://hirosveny.hu/hirek/kecskemetrol-indult-ujra-hajdu-bet-ugy